Századok – 1904

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-ruthén érintkezések a XIV-ik században 935

M A G Y A R-RUTHÉN ÉRINTKEZÉSEK A X1V-IK SZÁZADBAN. 947 Isten kegyelnie elfordította, Károly és Kázmér királyok nyomatékos megtorlást terveztek, annál inkább, mivel attól tartottak, hogy a tatárokkal szövetkezett oroszok újra meg fogják őket támadni; a miért czélszerűnek találták, hogy a háború színhelyét Ruthéniába tegyék át. Ok magok is megfeszíték minden erejöket, hogy tekintélyes sereget állítsanak ki, azonfölül a pápát is megkeresték : hirdessen nagy búcsúk fölajánlása mellett három évig tartó keresztes hadjáratot. A magyar segítő hadak vezére nem kisebb ember volt, mint maga Apuliai Drugeth Vellermes (Vilmos) nádor, ki mái-Kázmér atyjának, néhai Ulászló királynak is tett jó szolgálatokat a német lovagrend ellen.1

) A kikről pedig tudjuk, hogy vele valának : a Rozgonyiak, Rénold nádor ivadéka, László ha Péter és János ha László a Bászteh nemzetségből, a Balogok közül Szécsi László fia Tamás, Becsei Imre ha Tőttős, Hássági Pető a Tököliek (Thekule) ivadékából és a Hont-megvei Semberiek.2

) mind előkelő nemzet. Benedek pápa is — tekintettel Kázmér király tudósítására, hogy a tatárok ismét készülődnek és haddal akarják megtámadni a lengyeleket, kik a római egyháznak közvetlenül alávetették magokat s annak adófizetői is, valamint hogy Kázmér király népestül a mondott egyháznak különösen hü fia nehogy ismétlődjenek a kegyetlen támadások a keresztyénség ellenségei, a tatárok részéről, a mitől fájdalmas tapasztalás szerint tartani lehet : meghagyta a gnieznoi érseknek, valamint a krakói és boroszlói püspököknek, hogy Lengyel-, Magyar- és Csehországban három esztendőre keresztes háborút hirdessenek s az abban résztvevőknek ugyanazon lelki ajándékot osztogassák. a melyben a Szentföldön küzdők részesülnek.3) A hadjárat, mint rendesen, aligha vette kezdetét aratás előtt,4

) de nem sok eredménynyel végződött. Detkót, ki a Ruthénföld kapitányának és tiszttartójának czímezte magát, a szövetségesek nem találták készületlenül. Segítségül hítta a tatárokat és Lemberget vitézül védelmezte. Ismerve Drugeth Vilmos diplomácziai ügyességét, melyet már a német lovag• ») Századok, 1903. 322. 1. !) Tudjuk pedig ezt különféle perhalasztó levelekből. Nagymartom Pál országbíró 1340 május 15-én a kii-ály parancsára elhalasztja a Rozgonyiak perét, minthogy »in quadam expeditione regni nostri proficua in Buteniam unacum Wyllermo palatino« indulandók. (Anjoukori Okmt. 1Y. 26. — Zichy Okmt. I. 578. 596. 597. — Fejér: CD. VIII. 4. 551.) 3) Iheiner : Hung. I. 637. dd. 1340 aug. 1. 4) Ezt onnan gyanítom, minthogy Luxemburgi Károly és János (a későbbi cseh király, illetőleg morva markoláb) 1340 junius havában még vendégei voltak Kázmér királynak Krakóban. (Olv. Századok, 1903. 699.)