Századok – 1903
Értekezések - WERTNER MÓR: A stájer Treun család magyar vonatkozásai 789
792 WERTNER MÓR. Hogy miben állott ifjabb Treuni Konrád bűne, a miért életével kellett lakolnia, nem nehéz kipuhatolni. Tudjuk, hogy atyja, az idősb Konrád, IV. Bélának híve volt és 1244-ben az említett Kőrös- és Varasd-megyei birtokokat kapta. Az idősb Konrád élte végéig hű is maradt királyához. Mikor halt meg? — nem tudjuk, de a valószínűség a mellett szól, hogy halála 1254 előtt következett he. Az 1254 ápr. 3-án Béla és a cseh Ottokár között Budán kötött békeszerződés x ) azonban a politikai viszonyokat teljesen megváltoztatta. E béke értelmében Stájerországnak a Semmering és Krajna közötti része magyar uralom alá került, a minek — mint ez ilyenkor történni szokott — az lett a következménye, hogy a stájer urak közt magyarbai'át és magyarellenes pártok alakultak. Hogy mikor esett ifj. Treuni Konrád hűtlenségbe? nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy a magyarellenes hangulat 1258 és 1259 között tetőpontját érte s Béla király 1259 végén stájer uralmát elvesztette. Miután Treuni Koirrád nem tudott menekülni, hűtlenségét fejével és összes javainak elvesztésével kellett megfizetnie. A reá vonatkozó adatok teljessége kedvéért még azt is ki kell emelnünk, hogy Bohitschi Henriknek2) Marburgban 1254 decz. 6-án kiállított egyik oklevelében Treuni Konrádot is a tanuk sorában találjuk,3 ) kiről feltételezzük, hogy az ifjabbikkal azonos. * * * Hartnid egyenes utódaival egyidejűleg a Treuni családnak- még egy másik tagja is szerepel, kinek magyar vonatkozásairól azonban kevesebbet tudunk. Ez azon Perlitóldus de Trevn, a ki 1224 ápr. 22-én Lipót herczegnek Gráczban kiállított egyik oklevelében a ministerialisok közül tanuminőségben szerepel.4 ) II. Frigyes herczeg alatt megkapta a stájer tartományi marsall méltóságát,5 ) melyet annyira becsült, hogy >) Fejér id. m. VII. 1. 300. s) Előfordul a Gutkeled nb. István kormányzónak Grácz mellett 1254 szept. 9-én kiállított oklevelében. Wenzel id. m. II. 253. a) Siegenfeld id. h. 448. 4) Urkundenbuch der Steiermark, II. 307. 5) E minőségben legelőször egy 1234 szept. 28-án Bécsújhelyen kiállított okiratban fordúl elő. Urkundenbuch der Steiermark, II. 419.
