Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - † Lederer Béla 958

•962 TÁRCZA. — Alkalmi felolvasás, melynek első része nursiai szent Benedeknek. a benczések alapítójának rövid életrajzát adja, kimutatván azt a nagy hatást, a mit a rend Európában kulturális tekintetben gyakorolt. Nem érdektelen megjegyezni, hogy Fessier szerint a rendből 15700 író. 4000 püspök. 1600 érsek. 200 biboros és 24 pápa került ki. LAUKÓ AI.BERT : Európa politikai földrajza a XV. század második felében. (Erzsébetvárosi m. kir. állami főgymn. Ert. 3 — 24. 11.) — Egyike a kiválóbb programm-értekezéseknek. melylyel a szerző történeti irodalmunknak egyik nálunk kevéssé művelt ágát gyarapította. Európa földrajzi viszonyainak ismertetésében középpontúi hazánkat veszi, melynek Hunyadi Mátyás király messze kiható politikája következtében Európa többi államaira is hatása volt ; de nemcsak ebből a szempontból érdekes ránk nézve Európa azon korbeli földrajza, hanem azért is. mert épen a XY-ik század folyamán megy végbe azoknak az államoknak kialakulása, melyek később csak részleges területváltozásokat szenvedtek. Ettől az időtől fogva mindinkább érvényre kezd jutni a diplomáczia, bár épen a következő századok történetét jellemzik a hosszantartó nagy háborúk. Igen jó lett volna a tanulmányhoz egy kis térképet is mellékelni. BÖRZSÖNYI ARNOLD : Győri temető a régibb középkorból. (Győri szent Henedek-r. főgymn. Ert. 33 —67. 11.) — Tanulságos dolgozat, melynek szerzője a Győr déli határában fekvő Téglavető nevezetű dűlőben újonau felfedezett avarkori sírokat ismerteti, értékes adatokat szolgáltatván ennek a kornak, különösen pedig az avarok műveltségi viszonyainak ismeretéhez. KALOCSAY ENDRE : 4 szoros értelemben vett Magyarország érmei. (Csurgói ev. ref. főgymn. Ert. 3 —14. 11.) — A leírás az intézet gyűjteményének csak egy kis részéről, az Árpád-házi királyok érmeiről szól s csak IV. Istvánig (1162 —1163) terjed, kinek különben ritka érméből szintén van az intézetnek. Kalocsay ezzel kapcsolatosan összefoglalja (Béthy László nyomán) azokat az adatokat, melyek azt igazolják, hogy IV. István érmével a magyar pénzverés külön kora állott be. melyen szembeötlő a byzanczi hatás. A gyűjtemény leírásának a következő évi Értesítőben folytatása lesz. TÖLCSÉRY ISTVÁN : Birák az Árpádok alatt. Székfoglaló tanulmány. (Hódmezővásárhelyi ev. ref. főgymn. Ért, 3 — 21. 11.) -—- Az értekező az Árpádok alatti bíróságok szervezetéről és hatásköréről való ismereteinket akarja összegezni. Kár, hogy nem használta Hajnik Imrének A magyar bírósági szervezet és perjog czímű nagybecsű munkáját.