Századok – 1903
Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői - (IV.) Nyugoti kútfők. Ism. Borovszky Samu 940
•940 TÖRTÉNETI IRODALOM. A magyar honfoglalás kútfői. A honfoglalás ezredéves emlékére a M. Tud. Akadémia megbízásából szerkesztették Pauler Gyula és Szilágyi Sándor r. tagok. Kiadja a M. Tud. Akadémia. Budapest. 1900. Franklin-társ. kny. Nagy 4-r. VIII. 877 1. IV.1 ) Nyugoti kútfők. Összeállította Marczali Henrik. Azok a krónikások, kik az Európába költözködő magyarokról mint egykorú tanuk írtak, bizonyára nem gondoltak arra, hogy ez a keletről ide szakadt »vad« nép a művelt nyugati nemzetek mellett hazát fog magának biztosítani. Ezek a szerzetes írók Isten csapásának tekintették a szerteszét pusztító magyarság betörését, olyan végzetszerű csapásnak, mely jött és megint el fog múlni. Ez az oka, hogy a magyar nemzet letelepedésére — vagy a mint mi mondjuk : honfoglalására — ügyet sem vetettek s minden igyekezetök abban öszpontosult, hogy azokat a rettenetes károkat registrálják, melyeket ez az »Isten csapása« nyugat népeinek okozott. A nyugati krónikások között nincs tehát a magyar honfoglalásnak csak megközelítőleg sem olyan megfigyelője és leírója, mint pl. a byzancziak közt Konstantinas Porphyrogenitus. Mert Regino és az Annales Faidenses — néhány máshonnan kölcsönzött leíráson kívül — csak annyit tudnak a Duna- és Tisza-menti tanyázásról, hogy a magyarok egész Pannóniát pusztítják (Pannoniam ex maxima parte dévastantes) ; maga a jó tollú liegino, ki a magyarok jellemzésével is megpróbálkozik, más régibb írókból hord össze egyet-mást, a mit a skythákról, partliusokról meg a germánokról írtak, s egyáltalában nem mond semmi jellemzőt, a mit más forrásokból tudnunk nem lehetne. Az Akadémia millenniumi nagy kiadványa számára, mely a magyar honfoglalás összes kútfőit foglalja magában, a nyugati kűtfőket Marczali Henrik gyűjtötte össze s az eddig ismert szövegeket a meglévő és megközelíthető kéziratokkal egybe is hasonlította. Az anyagot chronologiai rendben három csoportra osztja. Az első csoportba sorolja azokat a forrásokat, melyek vagy Pannóniáról vagy magukról a magyarokról szólnak a honfoglalást megelőzött időszakban ; a másodikba azokat, melyek mint teljesen egykorú kútfők magára a honfoglalásra alkal') A III. közleményt : 7 húr y József bírálatát a keleti kútfőkről, olv. Századok, 1903. 240 és köv. 11.