Századok – 1903

Értekezések - WERTNER MÓR: Zsigmond király magyar kisérete Rómában 1433-ban 907

•918 WERTNER MÓR. kívül ínég testvérei : György és Miklós részesek az adományban.1

) — Egyháza: Szend Abaüj vármegyében. SZÉKEL. A Rákosi Székely család Erdélyben. Miután két egyháza : Keresed és Csegez Torda-Aranyos megyében van. nem szenvedhet kétséget, hogy e család az ugyanott létező Oláh-Rákos helységben volt törzsökös. SZÉKI. Tolna-megyei család. János az ugyanazon megyében fekvő Gyulaj plebánusa. SZENTGYÖRGYI. A Száty nb. Szentgyörgyi Szopa család Somogy megyében. János 1417-ben valamennyi rokonával a Somogy-megyei Szentgyörgy és más birtokokra nézve egyezségre lép.2

) — Egyháza: Szentgyörgy Somogy megyében. SZENTIVÁNI. Miután sok ily nevű család létezett, el kell fogadnunk, hogy Benedek, mint a váczi dioecesishez tartozó ember a Nógrád-megyei Szentiván helységtől vette nevét. SZENTLÁSZLÓI. Az említett Mar eus »dominus temporalis ville Herbe Weisenburgensis«-nek mondatik. Ez zavaros ugyan, de a Weisenburgensis elárulja, hogy itt erdélyi német helységekkel van dolgunk. A Villa Herbe ismeretlen; úgy látszik azonban, hogy Villa Herbordi faluval van dolgunk, mely az Alsófejér megyében fekvő Balázsfalva helységgel volt azonos; a miből következtethető, hogy Szentlászló — mert több ilyen nevű helységet ismerünk — nem más, mint a Küküllő-megyei Szász- Szentlászló.3) SZENTMÁRTONI. Minthogy Benedek az egri megyéhez tartozó Szentmárton kegyura, benne csak a Borsod-megyei Szentmártoni család tagját láthatjuk. SZŐLLŐSI. A megnevezett Szöllösi István Paksi Imrével együtt említtetik, mint a szöllösi és igari egyház kegyura. Ennélfogva a Heves-megyei Szöllösi család sarjának kell lennie. TAMÁSI. A Héder nb. Güssingi család egyik hajtása a Tolna-megyei Tamási család, melynek tagjai közül János erdélyi vajda lett ; fiai ennek folytán a Vajda fi nevet is használták. László, kivel még 1441 szept. 9-én találkozunk, már 1430-ban kir. főajtónálló, 1439-ben kir. főlovászmester. Egyháza : Tamási Tolna megyében. TANKAI. Miután Tanka nevű helységet nem ismerünk, úgy látszik, hogy Petrus Tanka nem valamely birtok után vette nevét. Ezt az is támogatja, hogy Vas megyében ugyan>) Zichy Okmt. IX. 22. s) Hazai Okmt. III. 30C. 3) De az sincs kizárva, hogy a Fejér-megyei Szentlászlóról van szó, mert az ugyanazon megyebeli Laczháza némelykor Herbártháza néven is említtetik.