Századok – 1903

Értekezések - WERTNER MÓR: Zsigmond király magyar kisérete Rómában 1433-ban 907

•908 WERTNER MÓR. ANDREAS JOHANNIS erdélyi kanonoknál legyen kiemelve, hogy Demeter erdélyi prépost 1428 és 1429-ben is szerepel.1) ARTÁNHÁZI. Szabolcs-megyei család. László 1438-ban királyi ember; 1453 jul. 30-tól Szabolcs megye alispánja; 1455 jun. 11-én kir. ember.2

) —• Egyháza: Artánháza Szabolcs megyében. BAKOLCZAI (Bakóczai). Bakócza helység a XV. században Tolna megyéhez tartozott, most Baranya megyében találjuk. BÁTMONOSTORI. Eléggé ismert, Töttös néven is előforduló, számos megyében birtokos család. László a család egyik kimagasló tagja. Felmerül 1421-ben; idővel belgrádi kapitány, királyi kincstartó, királynői tárnokmester, királyi főpohárnok. Neje Anna, 1435 végén ment hozzá férjhez.3

) BELOSÓCZI. Zágráb-megyei család, melynek tagjai közül Belosóczi Kerhen Mihály 1485—1491-ig szlavóniai al-bán és Kőrös megye alispánja.4

) A helység maga kétségkívül a Zágráb megyében ma is létező Belosici-nek felel meg. BELCZI. Somogy megyében most is van Bécz helység, mely a XV-ik században Baranya megyéhez tartozott. Miután pedig Béczi János a Tolna-megyei (ma is létező) Kajdacs kegyura, ennélfogva e Béez a mai Kis-Bécz pusztának felel meg, melyet 1408-ban részben Tolna megyéhez számítottak.5) Belczi Miidós fiai: Tamás és János, 1399 máj. 3-án fordulnak elő. BETHLEN. A Béty-Gergely nemzetségből származó ismeretes család. Gergely 1444-ben a székelyek ispánja.") — Egyházai : Betlen, Bozzás (Bozyas), Kéthely és Keresd; valamennyi Erdélyben. BILKEI (?). A név Bylge alakja kétségtelenné teszi, hogy itt nem a Bilkeiekről, hanem oly családról van szó, mely nevét a Yeszprém-megyei IMlege helységtől vette. Különben is alább látni fogjuk, hogy a biliegei templom szent dános tiszteletének volt szentelve. BIZEREI. Temes-megyei család. Miklós 1443-ban Temes megye egyik alispánja. Egy Bizerei Miklós 1448 febr. 20-án törcsvári várnagy. Bizere helység ma már nem létezik.7

) BOGDÁNI. Miután Péter fiai a veszprémi egyházmegyében laktak, itt csak a Veszprém megyében ma is létező Kis- és Nagy-Bogdány pusztákra lehet gondolnunk, melyeknek helyén a XV-ik században Bogdány helység állott, a hol a Bogdányi >) Teleki Okit. I. 213. 517. 2) Zichy Okmt. VIII. 630. — IX. 99. 362. 503. 3) U. o. VIII. 10. — IX. 582. 4) Blagay Okit. 399. 425. — Tkalclc : Mon. civ. Zagrab. II. 466. 479. 5) Csánki : Magyarország tört. földi. II. 591. Székely Okit. III. 60. — V. ö. Zichy Okmt. IX. 4. 5. 255. ') Csánki id. m. II. 74. — Székely Okit. III. 61.