Századok – 1903

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Cserei Mihály jegyzőkönyvei 891

906 SZÁDECZKY L. CSEEEI MIHÁLY JEGYZŐKÖNYVEI. religiójához való buzgósága ;1

) maradjon fel az ő nagy dicsősége ! Magnanimus, de igen alázatos, bölcs, de mégis senkit nem contemnáló ember volt; nem meliete az irigység miatt semmi promotióra ;2

) de bogy in privato statu se beverjen bölcs elméje, örökké írt, olvasott, és bolta után szép munkáit hagyta posteritássinak.« 3) E munkákból csak históriája van kiadva. Bölcsessége pedig főkép kiadatlan munkáiban tündököl. És ezekre a feledés fátyola borult, és az elkallódás, elpusztulás szomorú végzete szinte szemünk előtt terjesztette ki rájok sötét szárnyait. Mikó Imre gróf az Erdélyi Történelmi Adatok megindításakor, 1855-ben, méltán kesereg »a Krasznán elpusztult Cserei-féle gyűjtemény« felett.4

) Mi azóta tűnődve kérdhetjük : megkerül-e valaha az ő 1853-ban még ismert Verböczy-könyve, az erdélyi törvénytudomány nagybecsű codexe, előkerülnek-e az 1880-ban még megvolt jegyzőkönyvei? A sors kedvező szeszélye legbecsesebb jegyzőkönyvét, az ő valódi egyéniségének leghívebb tükörét, véletlenül a Történelmi Társulat birtokába juttatta. Ennek nem szabad az előbbiek sorsára jutni, mert nem vagyunk oly bővében a mult idők szellemi kincseinek, hogy a még meglevőket elkallódni engedhetnők. Olyan életnek, mint minő a Csereié volt, bölcs tapasztalatait, mély tudománya gyümölcseit, jogi, történelmi és niívelődéstörténeti feljegyzéseit mennél előbb nemzeti közkincscsé kell tennünk. SZÁDECZKY LAJOS. *) »Cserei Mihály a kálvinista« ez. a. Dómján István közölt szép ezikket az Erdélyi Muzeumban, 1894. évf. 670. 1. 2) Erről igen érdekesen elmélkedik maga Cserei egy életíratában (apológiájában), melyet más forrásból szintén közlök: Tört. Tár, 1903. 572 és köv. 11. 3) Tört. Tár, 1880. 565. 1. 4) Erd, Tört. Adatok, I. köt. XXI. 1.