Századok – 1903

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Cserei Mihály jegyzőkönyvei 891

CSEREI MIHÁLY JEGYZÖKÖNYVEI. 893 értekezést foglal magában törvényes kérdésekről, mint pl. 1. A boszorkányságról ; 2. Jószágcserélésnek módjáról ; 3. Isten ellen való káromkodásról ; 4. Gyilkosság dolgában való nevezetes observatiók ;x

) 5. Quaestio : a tolvajt kényszerítheti-e a tiszt arra, hogy magát felakaszsza? 9. Sodomiták poenájáról; 31. A diaetán való táblán micsoda causák folynak; 40. A major potentiákról ; (1. A kik a gubernátort megvernék, nótába incurrálnának-e ? 2. Király ellen támadásról stb.) 49. A fiu-leányokról ; 53. A székely nemes emberek és lófő személyekről való distinctióról. 55. Magtalan székely jószága kire deveniálásáról ; 57. A Székelységen levő faluk törvénytételeiről s egyéb rendiről; 66. A városok privilegiumiról; 91. Az embert maga szája nyelve vallására nézve halálra sententiázhatni-e, vagy nem ? 2) Cserei Mihálynak a kolozsvári unitárius főgymn. könyvtárában lévő (vagy csak volt) jegyzőkönyve további tartalmát ismertetője az ő históriája adattárának nevezi, mert történelmi nevezetes akták, államokiratok másolatai vannak benne ; köztük pl. császári rendeletek a katholikusok, az oláh papok, a nagyságos czím felől, a gubernátor, kanczellár, kincstartó stb. esküje. Benne van 20. sz. a. az Arcanum politicum Transylvaniae, a szegény gróf Bethlen Miklós conceptusa (magyarűl, t. i. Az olajágat vivő Noé galambja); 21. sz. a. gr. Bethlen Miklós titkos projectuma Erdélyországának statusáról (latinál). Cserei megjegyzi, hogy e miatt fogatta el Rabutin Bethlen Miklóst, a ki tizenkét esztendeig volt Bécsben fogságban, »ott is halt meg a rabságban s ugyanott is temetteté el az angliai király bécsi residense.«3) 22. A szatmári béke pontjai; 23. A magyarországi jezsuiták expulsiójáról való munkája Bákóczi Ferencz fejedelemnek; 27. Az erdélyi egész szász natió municipale jussa (statuta saxonum) ; 28. Brojectum de reformatione abusuum Transsylvanicorum. Kazinczy Gábor-féle másolat, melyről Abafi Lajos emlékezik a Tört. Tár 1880. évf. 597. 1. »Cserei e műve — úgymond — 102 szakaszból áll és jó egy harmada saját eredeti dolgozata, »magam conceptusom.« A munkában tömérdek művelődéstörténeti adat van elszórva s Akadémiánk bizonyára nagy szolgálatot tenne az irodalomnak és tudománynak, ha kiadná a kezünknél lévő Kazinczy Gábor-féle másolatot, mely sajtókész állapotban van.« ') E négy első a jkvből hiányzik ; K. G. másolatában megvolt. (Tört. Tár, 1880. 561. 1.) «) Az eredeti jkvben hiányzanak az 1—4, 22—38, 61 —102. szakaszok ; a Kazinczy Gábor-féle másolat — Abafi közlése szerint — teljes. (Tört. Tár, 1880. 561. 1.) 3) Uj Magyar Muzeum, 1853. évf. 52. 1.