Századok – 1903
Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Kéza 885
KÉZ A. 887 1339 évi oklevél szerint : Szentmárton rnány), északra a már Komárom-megyei Gyarmat puszta (1339-ben Gyarmat birtok), ennek szomszédságában pedig északnyugati irányban a ma szintén Komárom-megyei Külüd puszta (melyet az 1339 évi oklevél Kulud birtoknak nevez) a szomszédai. E birtokok tehát — s bizonyára az azóta nyomtalanul eltűnt 1339 évi Füzes és Kapatelök Esztergom-megyei birtokok is — a XIV-ik század •első felében sem nem Fejér, sem nem Komárom, hanem Esztergom megyéhez tartoztak, a melynek különben ma is határszélén terülnek el. A másik, ránk nézve lényegesebb kérdés azonban, hol feküdtek az ezek után az Esztergom-megyeiek után felsorolt .Pest-megyei birtokok, minthogy ezek közt fordúl elő Ke'za is. Már történeti földrajzi művem első kötetében rámutattam arra a különös körülményre, hogy a középkori Pest megye, mely legnagyobb részében a Duna-Tiszaközön terült el, Budán alűl átlépvén a Dunát, Diós, Tétény és Érd táján jó' messze benyúlt a mai Fejér megye testéire,-) egész Tordas, Kuldó és Zámor vonaláig, sőt az Anjou-korban, úgy látszik, még annál a vonalnál is feljebb, melyet a ma Szent László vizének uevezett patak alkot, egészen Bicskéig, mely a régi Esztergom-megvei Bosztehnek (Vásztélynak) tőszomszédja. Ezt látva, könnyen jövünk arra a gondolatra, hogy azt a hat helységet, vagy középkori szólással birtokot, a melyet az 1339 évi oklevél a Bászteh vagy Vásztélv nemzetség birtokában felsorol, a régi Pest megyének eme tájain kell keresnünk. E birtokok közül azonban a legnagyobb térképen is csak egyetlen egyet találunk meg kétségtelenül, és ez a régi Bod birtoknak megfelelő mai Bot nevű puszta, Bicskétől nem messze délkelet felé, közel Etyek helységhez, a régi Pilis megye délnyugati határszélén, a mai Fejér megyében. Ennek a Bot nevű pusztának szomszédságában nyugat felé, az említett Szent László vize mellett, ma egy Kinza nevű pusztát találunk.3 ) mely ') Magyarorsz. tört. földr. I. 20. 1. s) Nem számítható ide természetesen a mai Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyének dunántúli része, mely a középkorban Pilis-megye néven önálló, külön megyei terűlet volt. 3) A vezérkari régibb, kisebb térkép is e néven ismeri. Az újabb 60* / /
