Századok – 1903

Tárcza - Vegyes közlések - † Mommsen Tivadar 869

•870 TÁRCZA. Klaniczay János temesi alispán lett, a ki kezébe vette az ügyet, akkor valósult meg a gymnasium felállításának eszméje. 1802-ben május 19-én a szarvasi egyházmegyei közgyűlésen elhatározták, hogy a háromnyelvű Mezőberénvben gymnasiumot létesítenek. Az új intézet még azon év okt. 2-án megnyílt, egyelőre özv. báró Wenckheim Lászlóné kastélyában, huszonkét tanulóval és három tanárral. Kezdetben sokat kellett az anyagiakkal küzdeni, de a több oldalról jövő jóakaratú támogatás már néhány évtized múlva (1829) új iskola-épület emelését tette lehetővé s tanárokban sem mutatkozott hiány. Ilyenek voltak az állapotok 1834-ig. mikor is gr. Bolza József, gr. Batthyány Istvánné, gr. Bolza Antonia s mások nagylelkű alapítványai segítségével az egyházmegye jóváhagyása mellett a gymnasiumot Mezőberényből Szarvasra helyezték át. hol oly kitűnő férüak vezetése alatt, mint a költő Vajda Péter és Bloch Móricz, a gymnasium szép fejlődésnek indult. A szabadságharcz leverése után uralkodó absolutismus idejében az intézet a bécsi kormány részéről sok zaklatásnak volt kitéve, a mi azonban nem akadályozta meg a bár lassú, de biztos fejlődést. Az értekező áttekintést ad a gymnasiummal kapcsolatos mellékintézetekről is. mint pl. az elemi tanítóképző intézetről, a Vajda-önképzőkörről, a convictusról. alumneumról stb. PEST ALADÁR : Adalékok Fiume iskolaügyének történetéhez. (Fiumei m. kir. állami főgymn. Ért. 1—-45. 11. — Ugyanaz olaszúl 46-—90. 11.) — A tanulságos és értékes dolgozatnak itt harmadik részét x

) veszsziik. melyben a fiumei jezsuita gymnasium rendtartása és fegyelmi szabályai vannak ismertetve, részben a Ratio atque Institutio, részben néhány idevágó kézirat alapján. A tanév november elsején kezdődött, s ez a szokás a rend eltörlése után is még vagy száz évig fennállott. A tanulók felvétele a- praefectus tiszte volt. kinek az újonan belépő tanulókat szóbeli és írásbeli vizsgálatnak kellett alávetnie. Felvételi díjakat és tandíjat nem szedtek. Áttérve a fegyelmi intézkedések ismertetésére, megemlítendő. hogy az intézet a gráczi és bécsi egyetemek s más collegiumok mintájára az ifjúság fegyelmezésében teljes szabadsággal bírt ; a tanulókat világi hatóságok nem büntethették. Az ifjúság vallásos és hazafias nevelésére gondot fordítottak : erre szolgáltak az u. n. Mária congregatiók. A tanulók közt igen el volt terjedve az askésis ; önostorozás, ciliciuin-viselés. a puszta földön való alvás stb. közönséges gyakorlatok voltak. Az értekező \'égűl a tanulmányi ügyekről (tantárgyak, órarend, szünetek, tanári tanácskozások) szól részletesebben. ') Az előző részről olv. Századok, 1903. 480. 1.