Századok – 1903
Tárcza - Vegyes közlések - Radvánszky Béla báró: A b. Radvánszky család Leveles-könyve 867
•875 TÁRCZA. pályáját egészen Váczon történt meghódolásáig. Rajzolta azokat a politikai, társadalmi, vallási, erkölcsi változásokat és hatásokat, melyeket a cseheknek főképen Abaujban való megtelepedése vont maga után. Felolvasása inkább ez utóbbi részt ölelte fel, míg az elsőt csak érintette. Sokban hasonlított a cseh korszak a későbbi török világhoz. A hol a csehek fészket vertek, veszélyben forgott a tulajdon, a személyes szabadság ; sokszor egész faluk szöktek meg előlük. Vadásztak az Ulászló-pártiakra, politikai hivatásuk megszűntével pedig általában a gazdagokra. Perényi Jánosnak, e hatalmas oligarchának fogságba jutása, családja hatalmát alapjában ingatta meg. a mennyiben a váltságdíj fejében lekötött nagyidai uradalom előbb Giskra. majd az országos tanács beleegyezésével Modrár Pál körmöczi polgái; birtokába került s csak hosszú idők multával szerezhette vissza a fogságba esett János fia János, rész szerint úgy, hogy feleségül vette Modrár Katalint. Legtöbbet szenvedtek azonban a két szín alatt áldozó huszita csehektől, különösen Abaujban. Sárosban és Szepesben az egyházak, illetőleg az egyházi testületek, mint pl. a jászai prépostság. Ezt négyszer rabolták meg és 1457-ben rablófészkükké alakították át. Az erkölcsök hanyatlását, mély sülyedését mutatja, hogy a szomszédos nagyurak felhasználták e helyzetet s a csehekkel versent rabolták a gyengébbeket, sőt voltak, a kik vagy haszonért vagy kényszerűségből a csehekkel czimboráltak. A többi között Perényi János Talafuszt támogatta Jászó elfoglalásában. Tornai Sylvester és fiai, Tornavár urai. a jászai prépostot vádolták azzal, hogy ő uszította a cseheket Torna romlására, és a leleszi konvent a vádat igaznak találta. A csehek garázdálkodásának csak Mátyás erős keze vetett véget. Október 26-án ismét összes ülés volt. melyet a kilencz esztendővel ezelőtt (1894. okt. 26.) elhunyt Horvát Árpád emlékezetének szentelt az Akadémia. Az emlékbeszédet Károlyi Árpád r. tag mondta. Kort és embereket jellemző, helyenként szinte megható képet adott arról a sok keserűséggel s nelióz küzdelmekkel teljes pályáról, mely Horvát Árpádnak, a nagy Horvát István fiának, a magyar diplomatika egyetemi tanszékén 1846 óta jóformán egész életére osztályrészül jutott. Melegen méltatta az áldott emlékű tudósnak tanári működését, ki mint író, az idők mostoha viszonyai között és sokszor a mindennapi kenyér gondjának terhe alatt, nem válthatta be azokat a reményeket, melyeket rendkívüli képességeihez ismerői és kortársai kötöttek. — RADVÁNSZKY BÉLA báró tagtársunk elhatározta, hogy nagyhírű családi levéltárából a történelmi érdekű leveleket összegyűjti és közrebocsátja. Abból a levéltárból, mely Balassa és Rimay költeményeivel. Madách Gáspár verseivel s más becses