Századok – 1903
Történeti irodalom - Hornig Károly: Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. III. köt. Ism. Áldásy Antal 852
852 TÖRTÉNETI IRODALOM. 852 Monumenta Romana episcopatus Veszprimiensis. A veszprémi püspökség római Oklevéltára. Báró Hornig Károly veszprémi püspök megbízásából közrebocsátja a római magyar történeti intézet. III. köt. 1416 — 1492. Budapest, 1902. Franklin-társ. kny. 4-r. CXXVI, 2, 394 1. E nagyszabású vállalatnak, melynek első két kötetéről annak idején tüzetesen megemlékeztünk,1 ) immár a harmadik kötete fekszik előttünk. E kötet a XY-ik század anyagát az 14.16 —1492 évek közti időből foglalja magában s öszszesen 480 oklevelet közöl. Függelékül Vetési László pápai kamarásnak IV. Sixtus pápához szóló beszédét hozza, mely Mátyás király követeinek : Vetési Albert veszprémi püspöknek és Laki Thúz János szlavón bánnak küldetésök czélját adja elő. A kötetet pontos névmutató zárja be. A kötetet dr. Lukcsics József veszprémi püspöki könyvtárnok tollából származó bevezetés nyitja meg, latin és magyar nyelven, mely a kötet anyagát ismerteti. A bevezetés maga több részre oszlik, és első sorban az 1416—1492 években élt veszprémi püspökökkel foglalkozik. E püspökök Rozgunyi Fe'ter, Uski János, Rozgonyi Simon, De Dominis János, Oathalóczi Mátyás, Vetési Albert és Vitéz János voltak. Közűlök a cseh származású TJski János, Zsigmond olaszországi politikájában is tevékeny részt vett, a mennyiben a Filippo Maria Viscontival és Velenczével folytatott tárgyalásokban Zsigmond megbízottjaként szerepelt. Utána a kor legkiválóbb veszprémi püspöke Vetési Albert volt, ki a diplomácziai megbízatások egész sorozatában vett részt.2 ) Mint választott nvitrai püspököt találja őt a kinevezés a veszprémi székre 1458 junius 16-án, és már a következő évben ő vezeti a hódoló követséget II. Pius pápához. Az 1459 évi mantuai congressuson azonban nem ő jelent meg Magyarország képviseletében, mert a király által az 1460-iki olmiiczi értekezletre küldetett, hol a császárral fenforgó viszály kiegyenlítését tárgyalták. Vetési azonban már 1463-ban ismét Olaszországban voit, hogy a török ellen Magyarország részére segítséget kérjen. Ezután hosszabb időn át szünet állt be diplomácziai működésében. Az 1471 évben a regensburgi birodalmi gyűlésen tűnik fel újra, hogy a török ellen közös akcziót hozzon létre. Működése azonban itt eredménytelen maradt. 1473-ban a neissei béke-congressuson kép*) A két első kötet ismertetését olv. Századok, 1899. 920 és köv. 11. s) V. ö. Fraknói Vilmos : Mátyás király magyar diplomatái. Századok, 1898. 385. 1.
