Századok – 1903

Történeti irodalom - Kerekes György: Nemes Almássy István kassai kereskedő és bíró üzleti; köz- és családi élete 1573–1635. Ism. Takáts Sándor 838

történeti irodalom. 845 ismerteti nyomtatott munkák alapján. Fölteszsziík, hogy Bocskay halálának esztendeje csak sajtóhibából van 1608-ra téve. Erre következik Almássy életrajza s külön-külön fejezetekben jelleme és nemesi levele. A szerzőnek e fejezetekben alkalom kinálkozott volna egy igen érdekes jelenség kifejtésére. Almássyval együtt Kassa sok nagy kereskedője Debreczenből szakadt fel ; s ezek a kereskedők nemcsak magyar szellemet, de kiváló kereskedői tehetséget is hoztak magukkal. Mi szolgáltatott alkalmat e kivándorlásra s miként boldogultak a debreczeniek Kassán ? erre nézve a két város levéltára adhat felvilágosítást. A könyv hatodik fejezetében szól a szerző Kassa kereskedelmének kifejléséről. Ez a fejezet a munkának egyik legsilányabb része. Természetesen itt sincs semmi tekintet arra, hogy Almássy üzleti élete a XVII-ik századra esett. Kerekes ugyanis 1249-nél kezdi meg Kassa ismertetését, s mivel Kassa régi kereskedéséről nincs mit írnia, elmondja és rajzban is bemutatja Magyarország régi kereskedelmi utait. Ez a rajz azt a benyomást teszi az emberre, mintha valami vasúti térkép után készült volna. A szerző nem mondja meg, hogy milyen időben képzeli ő ilyennek a magyarországi kereskedelmi úthálózatot. De ha az Árpádok korát értette, niit keresnek ott olyan nevek, mint pl. Eiume, Trieszt, Poroszország stb.? A kereskedelmi utakra nézve különben meg kell jegyeznünk, hogy azok korántsem tekinthetők állandóknak. A politikai és a vám-viszonyokkal együtt ezek is változtak. Világosan látszik ez, ha az Anjoukori utakat összehasonlítjuk azokkal, melyeket Mátyás király sorol fel Boroszló és Nürnberg részére adott kiváltságleveleiben. Még gyakrabban változtak a kereskedelmi utak a későbbi időkben ; így pl. a X Vl-ik század közepén az erdélyi, a nagyváradi és a debreczeni kereskedők oda- és visszamenet elkerülték Kassát, Lőcsét és Eperjest; e helyett Varanón, Sztropkón és Homonnán át mentek Lengyelországba; s mikor visszajöttek, Kassa helyett Tokajon, Patakon és Kisvárdán állapodtak meg.1) Épen így Árva mellett is egészen új utat nyitottak a kereskedők Lengyelország felé, azután a Fejérhegyen át Morvába. Az új utak nyitása arra kényszeríté az udvari kamarát, hogy új harminczadokat állítson. így magyarázhatjuk meg a XVI. és XVII. században a sok új harminczad keletkezését. A mi az Almássy korában használt kereskedelmi utakat illeti, azokat J) Közös p. ü. It. Hung. 1567. Itt vaunak ez utakról a csanádi püspöknek, Pesthy Ferencztiek, Torda Zsigmondnak és másoknak hivatalos jelentéseik az udvari kamarához.