Századok – 1903

Történeti irodalom - Kerekes György: Nemes Almássy István kassai kereskedő és bíró üzleti; köz- és családi élete 1573–1635. Ism. Takáts Sándor 838

840 történeti irodalom. burgi birodalmi gyűlésen sikerrel követelték az új magyar vám eltörlését. A mint ez az eset is mutatja, a magyar marhakereskedésnek a külföldön rendkívüli jelentősége volt. És ez a jelentőség reánk nézve azért nagyértékű, mert a XVII-ik század közepéig x

) a marhatőzsérség majdnem kizárólag magyar kézen volt. Ezek a tőzsérek nemcsak marhával kereskedtek, hanem a külföldi vásárokról rendesen árukkal megterhelve jöttek haza. Több ily kiváló magyar kereskedő nevét és életét ismerjük már, de még több azoknak a száma, kiknek neve és működése eddig ismeretlen. A legkiválóbbak közül néhányat felemlítünk itt, Számos irat maradt fen a hatalmas soproni kereskedőről, Kalmár János uramról, a ki büszkén emlegeti irataiban, hogy évenkint 10—12,000 forintot tizetett a király harminczadába, s csak 1572-től 1576-ig egymaga 40,000 frttal gazdagította a kincstárt.2) Vas Antal (kassai) is ilyenforma nagykereskedő volt. Dessewffy János azt írja róla 1557-ben, hogy egy fordulóra 20,000 ökörbőrt visz külföldre. Testvéréről Vas István debreczeni kereskedőről meg megjegyzi, hogy saját költségén kétszáz magyar gyalogost tart Váradon, s üzletében Kendy Ferencz 6000 aranynyal részes.3) Mezöpéteri György deák (nagyszombati) évenkint 3000 frtot, Káinoki Deák Máté (budai) meg 4000 frtot fizetett üzlete után a harminczadba.4

) Gösl Mátyás (pozsonyi) 1566-ban azt írja, hogy már eddig is 20,000 frtot fizetett a harminczadokba.5

) Csötörtök György uramat Szeged legkiválóbb kereskedőjének mondja Istvánffy.6

) Körmendi Balázs (pozsonyi) évenkint 2000 frtot fizetett a harminczadokba.7

) Palchan Péter budai bíróról olvassuk, hogy kereskedelmi vállalatában 30,000 aranya feküdt. Mikor politikai magatartása miatt Fráter György parancsára vagyonát lefoglalták, a készpénzen kívül 26,000 frt értékű sisakot, 15,000 frt értékű keresztet és 16,000 frt értékű ékszereket találtak példáját a török is követte, mert a budai és a fejérvári basa szintén aufschlag-ot vetett a kivitt marhára. Érdekesen ír ez ügyről Nürnberg városa 154(5 máj. 5-én Augsburg tanácsához intézett s pergamenre írt jelentésében is, melyben a magyar marha vám gazdasági jelentőségét fejtegeti. (Eredetije Augsburg város levéltárában.) *) III. Ferdinánd 1651-ben állami moniipoliummá tette a magyar marhakereskedést, s így tőzséreink legnagyobb részét koldusbotra juttatta. 2) Közös p. ü. lt. Hungarica, fasc. 14368. *) A m. Országos Levéltárban a pozsonyi kamarához intézett levelek közt. ') Közös p. ü. lt. 1558. Hungarica, fasc. 14344 és 14375. e) U. o. Hung. fasc. 14351. 6) U. o. 1579. fasc. 14376. ') U. o. 1558. fasc. 14344.