Századok – 1903

Történeti irodalom - Eszterházy János gróf: Az Eszterházy-család és oldalágainak leírása. – Az Eszterházy-család és oldalágainak leírásához tartozó Oklevéltár. Ism. –yj– 68

70 .TÖRTÉNETI IRODALOM. lóbb sarjakat hajtja s a család nevét és nagyságát legmagasabbra emeli a fraknai ág. Megalapítójáról, Miklósról, röviden már szóltunk. Az 1625-iki soproni országgyűlés nádorrá választotta; nem mint egyszerű nemesembert, mert 1613-ban már az ország bárói közé emelkedett, nem is mint középbirtokú nemestr mert két felesége, Dersffy Orsolya és Bedegi Nyáry Krisztina révén már nagyterjedelmű uradalmakkal rendelkezett. Tizenkét gyermeke közül leginkább ráütött Pál úrfi. Szellemi tehetségre nézve messzeállott ugyan atyjától, de szerencséje nagyobb volt. 1681-ben nádorrá választják, ] 687-ben megkapja a római szent birodalmi herczegi czímet. Loyalitásának köszönhette, a miben túltett apján. Ezt a gyengéjét már kortársai is szemére lobbantották. Sógora Thököly Imre, nyilt kiáltványban vágja szemébe: »Szégyen gyalázat, hogy egy Eszterházv a római birodalmi herczeg czíme után eseng, mintha bizony Magyarország nádorának méltósága nem volna hasonlatlanúl több annál.« A vagyongyűjtésben is vetekedett apjával; ebben még utódai sem érték utói. Szarvkő, Kapuvár, Pottendorf, Köpcsény, Kőszeg, Nagyszalonta hatalmas uradalmai mind az ő szerzeményei. Ellenségei azzal is gyanúsították, hogy második feleségét, Thököly Évát is csak vagyonáért vette el. Annyi bizonyos, hogy ez a házasság szerencsétlen volt, mert később ágytól-asztaltól elválva éltek. A fraknai ágból meg kell még említenünk Miklós táborszernagyot, a ki 1804-ben De Ligne herczegtől az edelstetteni apátságot megvásárolván, ezáltal birodalmi herczegesített grófságra emelkedett, s a herczegi czímert, mely eddig az Eszterházy, Nyáry és Thurzó czímerek összetételéből állott, az edelstetteni apátság czímerével bővítette. Miklós herczeg még különösen két szempontból nevezetes egyéniség : egyik, hogy a nagy Napoleon állítólag őt szemelte ki a detronizált Habsburgok magyar trónjára; másik, hogy ő volt a hírneves Eszterházyképtár megalapítója. Unokája, Pál-Antal, szintén emlékezetesalak történetünkben, mint az első független felelős magyar minisztérium külügyminisztere. A család többi ágazataiból is kimagasló alakokkal találkozunk. Általában majd mindegyik szerepelt a politikai, diplomácziai, papi, de legkiváltképen a katonai pályán. A cseszneki ág, mely Mihály és Darabos Mária két fiában, Dánielben és Lászlóban ismét két ágra, u. m. az öregebb vagy erdélyi, s az ifjabb cseszneki ágra szakadt, különösen a róni. katholikus egyháznak nevelt kiváló férfiakat; mint II. Imre esztergomi érseket (1663—1745), III. Imre nyitrai (1689 —1763), II. László-Pál pécsi (1730- 1799), III. László (1769—1824) rozsnyai püspököket.