Századok – 1903

Értekezések - ILLÉSSY JÁNOS: A megyei levéltárak állapota 1772/74-ben 731

A MEGYEI LEVÉLTÁRAK ÁLLAPOTA 1772/74-BEN. Az a természetszerűen szoros kapocs, mely a történetírást a levéltárakhoz fűzi, indokolttá teszi ennek a czikknek közlését folyóiratunk hasábjain, A rendelkezésünkre álló hézagos adatok alapján legalább némi halvány képét kívánjuk adni vármegyei levéltáraink állapotának Mária Terézia uralkodása utolsó éveiben. Közművelődésünk ezen jelentékeny tényezőiről úgy sem sokat tudunk. Azon kívül, a mit Pauler Gyula közölt a megyei levéltárak 1880 évi állapotáról,1

) legfeljebb egy-két töredékes adat áll rendelkezésünkre a régebbi időkből. Ennek abban a közömbösségben találhatjuk okát, melylyel a levéltárak ügyét az intéző körök tekintették. Es ha e közömbösség ellen manapság is küzdenünk kell, ha azt tapasztaljuk, hogy az intéző körökben még mindig hiányzik a mai műveltség és tudomány fejlettsége mellett is a méltán várható érzék és tettvágy a levéltári ügy iránt : annál nagyobb elismeréssel kell adóznunk azoknak a vezető férfiaknak, kik közel másfél század előtt már fölismerték a rendezett levéltárak fontosságát. Mária Terézia kormányának annyi mindenre kiterjedő figyelmét nem kerülték el a megyei levéltárak sem. A királynő nevében a főispánok részére 1752 ápr. 28-án kibocsátott szolgálati utasítás 5-ik pontja ekként rendelkezik: »Vigilabunt diligentissime supremi comités, ut judices ac officiales comitatenses, actu in servitio constituti, universa et quaevis acta judiciaria, post singuli anni effluxum, modalitate in articulo 28 : 1729. declarata, ad archívum comitatus resignent, emeriti vero praemisso articulo satisfacere négligentes, ad effectum ejusdem compellantur ; si et in quantum autem archi') Adatok megyei levéltáraink ismeretéhez. Századok, 1881. 402 és köv. 11.