Századok – 1903

Történeti irodalom - Timon Ákos: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Ism. Dedek Crescens Lajos 63

73 .TÖRTÉNETI IRODALOM. kívül, a mennyiben valamely nemzet jogtörténetének egész területét teszi kutatása tárgyává, a történetírói tulajdonságok mellett még az egyházi intézmények szellemének, azok szervezetének alapos ismeretét, sőt bizonyos mértékű theölogiai tudást is kell magával hoznia. E nélkül azon szoros viszonynál fogva, melyben az állam és egyház évszázadokon keresztül állottak s részben ma is állanak, lépten-nyomon megbotlik, megzavarodik. Az előttünk fekvő mű szerzőjének hivatottságát épen ezek a képességek adják meg, és épen ezekben rejlik művének kiválósága s minden bizonynyal várható sikere. Timon Ákos, könyvének tárgyalási módszeréül a jogélet fejlődési menetéből folyó idő-csoportosítást vette ugyan, ezt azonban szerencsés kézzel kötötte össze az elméleten alapuló módszer összes előnyeivel. Ehez képest a magyar alkotmánv-és jogtörténet átalakulási fázisainak megfelelő négy külön korszakot különböztet meg ; és pedig : ]. az ösi államszervezet korát; 2. a Szent István-féle államszervezet korát, mely az Árpádok magvaszakadtéval szűnik meg ; 3. a szent horona közjogi fogalmához füzödö államszervezet korát, mely 1308— 1608-ig terjed, és végül 4. a rendi alkotmány korát, melyet az 1848-iki nagy átalakulások váltanak fel. A mű tartalmát az első három korszak alkotmány-történetének tárgyalása képezi. Az első korszak keretében a Magyarország területét érintő államalakulásoknak és népmozgalinaknak a honalapítás előtt lefolyt összefoglaló történetén kívül, az ösi államszervezet és birtokrend beható ismertetését nyújtja. Rendszeres, tudományos jogi feldolgozását adja azon megbecsülhetetlen anyaghalmaznak, mely kivált gr. Kuun Géza fáradhatatlan buzgalma, kritikai éleslátása által tárult fel előttünk. Világosan látjuk az ősi állami és jogi szervezet bonyolult épületét; szemléljük a nemzeti kötelék jelentőségének finom szálait, a nemzetgyűlés szerkezetét, a vezérek és nemzetbírák jogállását. Előttünk áll az ősi birtokrend és annak a nemzet kialakulására való hatalmas befolyása. A második korszak, mely a Szent István létesítette államszervezettel ismertet meg, két főrészre oszlik. Az első rész a monarchia alakulását, fejlődését és hanyatlását tárgyalja; a második részben pedig maguk a jogintézmények jelennek meg szemeink előtt. Az első rész a történeti és jogtörténeti előzményeken kívül hat fejezetben tárgyalja a tételt. Előadja a királyság intézményét ; feltünteti a rendi szervezetet ; bemutatja a központi és ismét külön a vidéki kormányzatot meg törvénykezést ; megismertet a, pénzügy és hadügy állapotával s végűi a királyság és az SZÁZADOK. 1903. I. FÜZET. 5