Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Nagy Kázmér lengyel király családi élete 693

698 PÓR ANTAL. junius 28-án a krakói püspök keresztelte meg. A keresztségben Anna nevet nyert.1

) E családi összeköttetés nagy politikai fontosságát már az egykorú történetírók belátták. És valóban Lokietek e házasság által, melyet — úgy látszik — veje, a magyar király is javallott, alapját vetette meg a lengyel-litván szövetségnek. E szövetség később Nagy Lajos özvegye és leánya, Erzsébet és Hedvig királynék által megújíttatván, Lengyelország nagyságát alapította meg.2

) Kázmér a vele szintén egykorú élettársát — így veszszük ki távolról a történeti gyér megvilágítás mellett — szíve első hevével megszerette. Természetük egyezett. A vidám, kedveskedő menyecske teljesen lekötötte férjét, Erre vall, hogy a koríró csak jót tud e házassági viszonyról följegyezni. Tisztességes, férjéhez hű, engedelmes, a szegények iránt bőkezűen jótékony asszony volt Aldona; ezt írják róla, meg hogy a zenét, tánczot és vigasságot kedvelte; akár lovon, akár kocsin járt-kelt, mindig énekesek és zenészek kisérték, a mi annak a jele, hogy boldognak érezte magát.8

) Hogy Kázmér egész lelkével csüngött első feleségén, arra vall az is, hogy midőn Anna királyné 1339 közepén meghalt, Kázmér legott Visegrádra menekült bánatával, hogy nénjénél és sógoránál keressen vigasztalást. Két leánya maradt csupán Annától : Erzse és Kinga. Ugy látszik, fájdalma első keservében nem is gondolt újabb házasságra, különben alig érthető az a kötelező Ígérete, hogy örökösül nénjét, illetőleg annak hait fogadja. Huszonkilencz éves korában a férfi, főleg ha király, nem veti el magától a reményt, hogy még lesznek fiuörökösei. Erre vall az is, hogy a heves véralkatú, később — mint látni fogjuk — a feslettségig érzéki Kázmér csak hosszabb idő múlva, akkor is mások rábeszélésére határozta el magát újabb házasságra. A kik Kázmért új házasságra édesgették, János cseh király fiai valának : Károly, akkor morva markoláb, később e. néven IV-ik római császár, és János, akkor tiroli gróf, Maultascbe Margit férje, utóbb szintén morva markoláb. Czéljok pedig voltaképen az volt, hogy Lengyelországot, melyről aty') Annal. Polon. Scriptores rer. Germ. 74. •—- Sommersberg id. m. II. 96. — Dlugoss id. m. III. 114. s) Annal. Oliv. p. 42. — Voigt: Gesch. Preussens, IV. 41 — Lokietek már a következő 1326 évben fölhasználta a litván szövetséget, a mennyiben Gedimintől segítségül kért és kapott 1200 embert, kikkel Brandenburgot megtámadta és elpusztította. (Dusburg : Cronica terrae Pruss. III. c. 01.) 3) Dusburg id. m. III. 194. a névtelen koríró után. (Danzigi kiadási 107. 1.)