Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Kwartalnik historyczny - 680

682 TÁllCZA • hyniában Swidrigiell ütött pártot és a közhatalom nem volt képes a mozgalomnak ellenállani, mert a cseh testvérek mindenütt támogatták azt. Csak a törökök előnyomulása hűtötte le némileg a kedélyeket s főleg a magyarországi zavaroknak és az Albert király halálával beállott politikai fordulatnak lőn csilapító hatása. A törökök ellen hirdetett keresztes hadjáratot már maga az ifjú király szervezte. Lelkesítő példája nyomán az imént még engedetlen nemesség önként jelentkezett, hogy a magyarokkal a török ellen harczolhasson. A 4. füzetben Pazdro Zbiyniew a középkori uzsorával foglalkozik, egyházjogi szempontból ismertetve az ellene hozott lengyel zsinati határozatokat. Kimutatja, hogy az egyházi és világi törvények sokszor ellenkezésbe jutottak az uzsora kérdésében s magát az uzsora fogalmát is eltérően határozzák meg. Párhuzamos szövegekben állítja össze a különböző zsinatok határozatait s kiemeli, mennyire módosultak pl. a német intézkedések a lengyel zsinatokon. Altalán véve ezek szigorúbban Ítélték meg az uzsorát, ridegen követve az evangélium szavait : Mutuum date, nihil inde sperantes ! Magát a kamatvételt is uzsorának tekintették, mert bármi kicsiny legyen is az, a voluntas usuraria ebben is jelentkezik. Uzsorának minősítették a hitelbe adott árunak megdrágítását, a hitelezést lucri causa, sub velamine mercationis stb. Különbséget tettek a nyilvános és titkos uzsora között ; az utóbbit nagyobb bűnnek tartották, de mindkettőnek elkövetőjét kiközösítéssel sújtották. Két magyar forintig terjedő uzsoranyereség esetében egyszerű absolutiónak volt helye, de a nyereséget jótékony czélokra kellett fordítani. Nagyobb uzsorázsok feloldozása a megyés püspök fentartott jogai közé tartozott, kivéve in articulo mortis, de a feloldozás érvénytelen lett. ha a beteg meggyógyult. A XV-ik századi mainzi statutum rendelkezései kevés változtatással fellelhetők a lengyel zsinatok határozataiban is ; így pl. egyházi átok alá vetették azokat is, kik uzsorakamatot fizetnek és uzsorásaikat az egyházi hatóságnál fel nem jelentik. Érdekes határozatokat hoztak az 1459 évi krakói és az 1510 évi piotrikowi synodusok, melyek szövegét a püspökök jelentéktelen változtatásokkal ismételten kihirdették. Az értekező ezek után a kifogásolt üzletek, uzsora-fajok felsorolására tér át s kimutatja, hogy a világi hatóságok ugyanekkor a »korszerű« kamatot 7—10 százalékkal még törvényesnek tekintették, azonban kisérletet sem tettek a kamatláb törvényes rendezésére. — A füzetek tartalmát különféle történeti munkák és folyóiratok ismertetése egészíti ki. EKNYEY JÓZSEF.