Századok – 1903

Történeti irodalom - Bunca Ágoston: Vechile episcopií românesci a Vadului; Geoagiului; Silvaşului şi Belgradului. – Episcopi Petru Paul Aron şi Dionisiu Novacovici. Ism. Görög Ferencz 649

650 TÖRTÉNETI IRODALOM. hanem elfogulatlan szemmel kell tekintenie a multat, s az eseményeket a történeti igazsághoz híven előadnia. Az első munkában a révi, felgyógyi, sz-ilvási és gyulafehérvári oláh püspökök életét s a püspökségek történetét tárgyalja a szerző röviden, világos és tárgyilagos modorban. Némelyek szerint Gyulafehérváron már 1348-től fogva voltak oláh püspökök; ezt azonban semmivel sem lehet bizonyítani, sőt ellenkezőleg azt mondhatjuk, hogy 1585-ig egyetlen egy oláh püspök sem székelt ott. De tulajdonképen abban a korban (1585 előtt) oláh püspökökről nem is igen lehet szó, mert először az oláh vajdaságokban, Havasalföldön és Moldvában kellett egy erős papi rendnek alakulnia, hogy azután annak a befolyásával Erdélyben is számottevő papság keletkezhessék. Ez azonban csak későre következett be, mivel az oláhok a római kath. püspökök alá voltak rendelve. Az oklevelek csak 1456 körül említenek egy János nevű püspököt, ki a moldvai Capha nevű helységben született; de ez is csak álpüspök volt; a mit bizonyít az is, hogy midőn a Hunyad-megyei oláh papokat fölszentelte volna, Hunyadi János elfogatta és Kómába küldette, a római kath. püspökség főségét elismerni nem akaró oláh papokat pedig elűzte birtokairól. Ugyanebben az időben tűnik föl egy Makarie nevű oláh püspök, kit a pápa episcopus Gallicensis-nek nevez, a mi - a szerző szerint — arra mutat, hogy tulajdonképen Halicsnak volt a püspöke. Makarie után mintegy harmincz esztendővel a feleki (Kolozs megye) püspökségről emlékeznek az oklevelek, melyek szerint a XVI-ik század elején egy Danes nevű oláh püspök (Dancho episcopus valachalis) volt Feleken ; azonban Felek nem volt állandó püspöki székhely, legalább a följegyzések később nem említik. Huzamosabb ideig volt püspöki székhely Rév, Szolnok-Doboka megyében. A révi püspökség a moldvai vajdák buzgólkodása folytán keletkezett, mint azt egy 1533-iki fölirat tanúsítja. De midőn a moldvai vajdák 1560 körűi elvesztik a fönhatósági jog elismeréseért Erdélyben nyert birtokaikat, megszűnik a révi püspökség is, melynek (1523—1556) mindössze négy püspöke volt. Az utolsó György (1550—1556), a kivel be is záródik a révi oláh püspökök sora, mert a reformáczió rohamos terjedése megsemmisítette a püspökséget. A másik oláh püspökséget melyet Bunea említ, Felgyó(jyon (régi magyar neve : Feldiód, Alsófehér megyében) találjuk, a havasalföldi vajdák birtokán, mit szintén a magyar király fenhatósági jogának elismeréseért bírtak. A vajdák Felgyógyon kolostort is építettek s azt javadalmakkal is fölruházták. A püspökök közül egyedül Kristóf ismeretes, kit