Századok – 1903

Történeti irodalom - Denis; Ernest: La Bohéme depuis la Montagne-Blanche. Ism. Kont Ignácz 641

TÖRTÉNETI IRODALOM. preuves?« (298. 1.) Riegernek is szemére veti, hogy 1848-ban ő indítványozta Bécsben, hogy a Kossuth küldötte követséget ne fogadják ; korholja a szlávokat ekkori maguktartásáért : »Dans tous les cas — úgymond — ils manquèrent d'adresse et de prudence en repoussant par une fin de non-recevoir brutale la demande des magyars.« (332. 1.) A kremsieri államcsíny különben megmutatta a cseheknek, hogy mennyire lehetett bízni a bécsi kamarillában. Náluk is elérkezett a Bach-korszak. Ennek rajzával, befolyásával a közigazgatásra és az egész életre, s a kiváló újságíró Havlicsek jellemzésével végződik a fejezet. A mű utolsó szakasza szintén nagyon érdekes, ós mindazoknak, kik a cseh kérdés mai álláspontját meg akarják Ítélni, melegen ajánlható. Az 1859-től egész napjainkig folyó politikai tusákat adja elő a legjobb okiratok nyomán. Igaz, cseh nemzeti szempontból, de a történeti hűség kellékeivel, mert Denis nem huny szemet az elkövetett hibák felett. A czím : Vers le fédéralisme, eléggé mutatja a tendentiát, Magyarország és Ausztria jövőjét a foederalismusban látja. Sorra tárgyalja az egyes minisztériumok magatartását a csehek ellenében 1859-től Körberig. Szigorúan elitéli Schmerlinget, a polgár-minisztériumot, de sok jóakarattal jellemzi Taaffet. A főbb politikusok jellemző arczképeit találjuk itt. Miként az előbbi fejezetekben, úgy itt is, a politika mellett főleg az irodalmi áramlattal foglalkozik, ámbár 1860 óta ez már nem hat annyira a nép életére, mint a század első felében. Mindamellett oly tudósok mint Tomek, Banda és Masarvk, oly költők mint Hálek, Neruda, Cech és Vrchlicky, oly zenészek mint Snietana, Dvorák és Eibich, a kik bármely nemzet dicséretére válnának, kellő méltatásban részesülnek. A végszó, Ausztria jövőjéről, szívből fakadó tanácsokat ad a cseheknek, kiket mérsékletre int. Denis műve tehát Csehország politikai, társadalmi és irodalmi életét adja az utolsó három század alatt. Ez az első összefoglaló kísérlet e téren. Mint a szerző előszavában mondja : »C'est le premier essai d'une histoire complète de la Bohême moderne; le pionnier qui s'aventure sur une route non frayée, risque de s'égarer à chaque pas. Puisse ma hardiesse susciter des imitateurs ! L'honneur que je recherche n'est pas de laisser une oeuvre définitive, mais d'inspirer à d'autres la volonté de faire mieux que moi.« De e szerény itélet ne téveszszen meg bennünket. Harmincz évi tanulmány eredménye e munka, a legkiválóbbak közül való, melyeket a habsburgi monarchia egyik országának szenteltek. Bizonyára Magyarországon is számos