Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

SZARVKŐ ÉS URAt. 633 megőrizték tisztán horvát jellegüket. De némely szomszédos községek, pl. Szárazvám, Nagyhöflein, Nádasd horvát telepesei már egészen elnémetesedtek. Ügy látszik, ilyen községekbe csak kisebb számban települtek le a bevándorlás idején. Végül, mint jeleztük, a Fuerstek idejébe esik a reformáczió térfoglalása is. Ismeretes dolog, hogy a császári kapitányok voltak a reformaczió legbuzgóbb pártfogói.1) Ezt a Fuerstekről annál inkább elhihetjük, mert ők is a reformáczió fészkéből származtak, s mint a már közlött adatok is tanúskodnak róla, régi hazájukkal az összeköttetést folytonosan föntartották. Fuerst Ernőt tarthatjuk tehát vidékünkön a protestantismus első apostolának. Segítségére volt az a körülmény is, hogy az ausztriai városokból 1532-ben kiűzött vagy kitiltott lutheránusok a szomszédos városokba és falvakba vették magukat ; s így kerültek ezen időben Kismartonba is,3) Fuerst Ernő oltalmazó szárnyai alá. Mégis döntő szerep e részben a kath. papoknak jutott, kik — mint a Fuerstek utóda panaszolja — a népet seregestül vitték át a reformált vallásra3

) s a katholikus szertartás külsőségeinek megtartásával igyekeztek annak híveiket megnyerni. Ugy látszik, a horvátok itt is hívek maradtak régi hitökhöz, mert különben, mint föntebb már megírtuk, 1569-ben, a hatalmas, szintén protestáns AVeispriach János kapitány idejében, nem kértek volna arra engedélyt, hogy a régi szokás szerint misézhessenek. Mégis a reformáczió csillaga nem sokáig ragyogott e vidéken s épen a szarvkői uradalomban kezdett hanyatlani. De ez már az tíj uraság alatt történt, s ezért alább szólunk róla. MOHL ADOLF. 1) Szilágyi S. id. m. V. 470. 1. 2) Balázsovics : Brevis Hist. Conv. Ord. S. Franc. 62. 1. 3) Annales Vimpassingenses, 48. 99. U. — V. ö. Mohi Adolf : Vimpassing . . . stb. 5—6. U. a hozzá való jegyzetekkel.