Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

SZARVKŐ ÉS UK AI. Szarvkő még nincs a kezén, mert 1352-ben Fondermel János a királynak szarvkői kapitánya.1

) Talán ezen Ulrichnak vala fia azon Eglolf, kiről tudjuk, hogy 1364-ig szarvkői földesúr volt. Ennek idejében, 1363-ban, keletkezett a szarvkői vár alján a szent Anna asszony tiszteletére épült templom.2

) Ennek előtte tehát a szarvkőiek is a viutpassingi Boldogasszony szentegyházát látogatták, melynek híre-neve ős időktől messze vidéken ismeretes vala.3

) Ezen ősi templomról az 1448-iki urbárium a községet ily elnevezéssel illeti : Bint(W'int)-passing zu unser Frauen. Azonban Yolfart Eglolf 1364 máj. 14-én már arról számol, mit csinált a Szarvkő eladásából kapott pénzzel.4) Yalának pedig a vár megvevői Kanizsai István, a híres zágrábi püspök, és testvére János.5

) Már említettük, hogy a Kanizsaiak ez időtájt Kismartonba tették át székhelyöket s ezt azért Szarvkőtől el is választották. Mindazonáltal Szarvkő még mindegyre nevezetes hely maradt. Mint véghely egyik kulcsa volt a nyugati határszélnek, honnét a Kanizsaiak sok borsot törtek a tolakodó szomszéd orra alá, s az osztrák »insolentia et protervia« hatalmaskodásait nem egyszer diadalmasan utasították vissza.") Ezenkívül végetlen erdeiben még a XYlI-ik században is híres farkas, vadkan és szarvas-vadászatok estek; mennél inkább a Kanizsaiak idejében, mikor még a vidék járatlan őserdőkben is bővelkedett. Nem csoda, hogy István, a főajtónálló, egyik 1415-iki német levelében Graff' von Harrensteinnak nevezi magát.7) S még kevésbbé csodáljuk azt, hogy a jókedvű, örökösen járó-kelő Zsigmond király is el-elvetődött Kismarton és Szarvkő vidékére, s napokig elmulatott, elfarsangolt a Kanizsaiak fényes udvarában.8) ') Stessel József szíves közlése. s) Herzog-féle kézirat, 118. 1. — Erről a forrásról olv. Der Gnadenort Loreto in Ungarn cz. munkámat, 202. 1. Itt még csak azt jegyzem meg, hogy annak írója a Szarvkó're vonatkozó dolgokat, saját állítása szerint, egy ugyanott őrzött régi krónikából jegyezte ki. Nemrégiben magunk is láttuk e krónikának négy ívrét lapra terjedő másolatát. Az 1401 évvel kezdődik, de itt-ott visszaugrik korábbi, — 1230 és 1363-iki eseménj'ekre is. Csak 1734-től fogva látszik egészen hitelesnek. A korábbi dolgokat úgy szedegette össze. 3) Mohi Adolf : Vimpassing, 4. 1. <•) Sopron vm. Okit. I. 354. 1. 6) U. o. 361. 1. °) Pór Antal: Kanizsai István. Kath. Szemle, 1891. 207. 1. ') Sopron vm. Okit. II. 27. 1. 8) Fejérnél olvasható adatok szerint 1425-ben febr. 13-tól 17-ig tartózkodott Szarvkőn.