Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

SZARVKÖ KS URAI. 619 birtokváltozásra a tatárjárás után tömegesen érkezett újabb német vendégek szolgáltattak okot. Bizonyos, hogy Hornstein és Vimpassing községek ezen időben német eredetű jogszabályok szerint intézték belső ügyeiket. Ez időben ezek és a többi szomszédos községek az 1232-ben először említett Pordán várhoz tartozhattak. I)e ezt a várat Ottokár seregei 1273-ban lerombolták s ezentúl csak mint határőrök lakta »villa« tűnik elő az okiratokban.1) Mégis e fontos végvidék sokáig vár nélkül nem lehetett. Az osztrák németek 1340—1341 táján megint ott settenkedtek a Lajta-hegység körűi s tettek is némi foglalást. Károly király Laczkfi István vasi és soproni főispánt küldötte ki ellenük, ki nemcsak megtisztította a határvidéket az ellenségtől, hanem a minduntalan zaklatott határ védelmére ott a Lajta-hegységben új várat is épített. Megtudjuk ezt ugyanannak a bazini grófokhoz intézett leveléből, melyet így keltez : Datum in monte Saar, in erectione növi castri,3) Nagy Lajos királynak 1343-ban, illetőleg 1347-ben Laczkfi részére kiállított adománylevele tudtúl adja azt is, hogy ennek a németek ellen épült új várnak Szarvkő a neve.s

) Minthogy pedig a német elnevezéssel már korábban találkoztunk, föltehető, hogy a magyar név a németnek egyszerű fordítása; épen úgy, mint az ezen kori okiratokban előforduló Kismarton, Széles kút, Büdöshit stb., melyek német nyelven szintén korábban szerepelnek. Tehát 1341-ben már áll Szarvkő vára. Most igyekezzünk azonkori tartozékait is, úgy a hogy lehet, megállapítani. Nagy Lajos király egyik 1371-iki levele tanúskodik róla, hogy Zabomation (helyesen talán : Szabadmarton), a németek régi Eisenstadt-ja, a magyarok későbbi Kismarton-ja, a mondott évben Szarvkő várához tartozott.4) Ha pedig a hegyentúli »villa seu oppidum« ide tartozott, úgy bizonyára ugyanezen várhoz tartoztak a többi, részben közelebb fekvő hegyaljai községek is, és így Szarvkő kétségkívül a tekintélyesebb véghelyek közé számíttatott. De ezt a terjedelmes határt csakhamar alaposan megnyirbálták. A hatalmas Kanizsaiak t. i. ekkortájt (1364 körűi) Kismartonba tették át székhelyöket s ezt iparkodtak fejleszteni, megerősíteni. Ennek természetes következése az lett, 1) Stessel József : Sopron vármegye nyugati területe. Századok, 1003. 440. 441. 11. 2) Nagy Imre: Sopron vm. Okit. I. 159. 1. s) U. o. 196. 1. <•) TJ. o. 394. 1.