Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

SZARVKÖ KS URAI. 615 jelentő — bran vagy brana-nak megfelelő Baranya stb. jellegzetes helynevek jelölik meg.1) E szerint a mi nyugat-határszéli németjeink a vezérekkorabeli magyar határon hívül estek. Ezt annál is inkább föltételezhetjük, mert a határok ugyanakkor az ország egyéb részeiben is beljebb voltak2

) és csak lassanként, jobbára a királyok idejében terjeszkedtek, tágultak a mai végekig. A szombathelyiek is úgy vélik, hogy az ő vidéküket csak (Szent István király kapcsolta 1009-ben Magyarországhoz.3

) Addig itt is a németek parancsoltak. Karácsonyi János azt is tudja, hogy az ország északi és keleti határait 3—4 napi járásnyi távolságban hódolt területei- övezték.4

) Ez a nyugati határon sem volt különben. Ugyanazon jeles írónk szerint, a hol nagy kiterjedésű, összefüggő uradalmak keletkeztek, mint a minő a locsmándi is, »azokat a legrégibb gyepükön kívül esőknek kell tartanunk.«6

) Azért ő is Mihályinál, a Kis-Rába mentén, Kapuvárnál keresi és állapítja meg a régi gyepüket.6

) Mindezeket szem előtt tartva, ha a magyar vezérek korában a régi Ostmark egész az Ensig hódolt terület volt is, az itt tanyázó bajor németek, részben legalább, még most is megőrizhették függetlenségüket. E nézet mellett bizonyít az a körülmény is, hogy a vezérek-korabeli magyarok rendszerint a Duna mentén indultak németországi kalandos hadjárataikra, miért is jobbadán csak az itt útjokba eső német városok és telepek pusztulták el ez időben gyökeresen.7) A magyarok 948-ban törnek először, a Rábától kiindulva, ') Sebestyén Gyula : A székelyek neve és eredete. —- A mit a szerző (id. m. 54. 1.) a rengeteg adathalmaz közepette a Lajta-hegység és Fertő között elterülő pusztaságról ír, nem egészen szabatos. Nem a magyarok, hanem elődjeik, a bajor németek találtak itt pusztaságot s tőlük származhatik az Odenburg név. — Szárazvám nincs egészen a határon s különben is a legrégibb okiratokban Kövesd néven fordul elő. — Pecsenyéd, ha nem is a bajoros Pets-ing-bői képződött, legföljebb királyi besenyő telepre vall. — Oggau is tősgyökeres német elnevezés, s ezen kívül a határtól szintén távol esik. . s

) Karácsonyi János id. h. — Maga Sebestyén Gyula is így ír az ország némely egyéb vidékeiről (id. m. 48—49. 11.), azért nem értjük, miért akarja épen Sopron megyében az első foglalás állandó határait mindjárt a Lajtáig vinni. 3) Alkotmány, 1900. 244. sz. 9 Kath. Szemle, 1896. III. 475—476.11. 5) Századok, 1901. 1042—1043. 11. ") ü. O. 1046. 1. ') Hunfalvy : Magyarország ethnographiája, 199. 11.