Századok – 1903

Értekezések - MOHL ADOLF: Szarvkő és urai - I. közl. 612

MOHL ADOLF. SZARVKŐ ÉS URAI. 613 nak például : Meidling, Mödling, Grinzing, Hietzing, Speising, Liesing, Simering stb. Kismarton táján : Vimpassing, Pöttsching, Höfling. Sopronon alúl : Eitzing, Baiding, Pressing, Dening, Csapring, Gissing, Losing, Letting, Holing. Ez az ing (vagy ingen) ősnémet helynév-képző, melynek körülbelül az itt van, itt a helye jelentés felel meg; úgy hogy példáúl Hietzing = vadászóhely, Raiding = lovaglóhely értelemben lehettek egykoron használatosak. A karolingi időkből ránk maradt okiratokból továbbá az is kiviláglik, hogy az akkor betelepült németeknél igeu szokásosak voltak a hof, dorf, bach, brun, au végű helynevek.1) Nem különben templomaik védőszentjeiről is szerették az új telepeket elnevezni. Mármost ha mindezen jelenségeket Szarvkő vidékére alkalmazzuk, bátran és jogosan tételezhetjük föl, hogy Prodersdorf. Windpassing, Milichdorf, Höfling, Stinkenbrunn, Pöttelsdorf stb. helységeknek eredete visszanyúlik a karolingi időkig ; annál is inkább, mivel későbbkori eredetükről semmit sem tudunk, s az Árpádok korát fedő homályból már mint létező községek bukkannak elő. Bajor németek voltak e szerint, kik a rómaiak kiszorítása óta parlagon heverő pannóniai földet s ezzel a mai Sopron megye területét is újra rendszeres művelés alá fogták, az avarok leigázta kereszténységet fölszabadították, lábra segítették, s így vidékünk művelődésének, haladásának elsőrangú tényezőivé váltak. A második ezzel összefüggő kérdés az, hogyan tudta magát a németség itt a jelenlegi magyar határszélen immár ezer éven is túl föntartani? Először is német települőinket körülbelül száz esztendeig semmiféle ellenség nem bántotta. Zavartalanúl irthatták az erdőket, száríthatták a mocsarakat, építhették templomaikat, terjeszkedhettek, izmosodhattak.2

) El is nevezték otthon maradt testvéreik az új német földet Boldog Pannónia-nak, a »legszebb ország«-nak.3

) Csak 882-ben kezdik őket a szlávok szorongatni ; *') de Az is figyelmet érdemel, hogy ezen burg, ing, dorf, bach helynév képzőket, a megfelelő magyar helynevek az egyszerű d képzővel jelezték. így lett Lutsehmans-Zwr^r = Locsmánd, Pőttsch-inj = Pecsenyéd, Milich-dor/' = Kövesd. Eohr-öacfe = Nádasd. Tágasabb körben több példát is lehet erre találni. 2) Szilágyi Sándor : A m. nemzet tört. I. 91. 1. 3) IT. o. 110. I. <•) TJ. o.