Századok – 1903

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben - 573

574 TÁRCZA. fájdalmának vallásos költeményeiben adott kifejezést. Pia Sándor jogtudományi író. a ki katholikussá lett ; ennek volt unokája Madách Imre, halhatatlan költőnk. Csaknem valamennyinek élete gazdag emlékezetes fordulatokban, de mindannyiok közös jellemvonása az idealismus. a kitűzött czélhoz való rajongó ragaszkodás. VARJAS ENDRE: AZ újabb katholikus vallásos lyra. (Kolozsvári róm. kath. főgymn. Ert. 5 — 54. 11.) — Inkább elmefuttatásnak. mint értekezésnek lehetne a különben tartalmas és szép magyarsággal megírt, bár a korfestésben többször túlzó munkát nevezni, melyben a szerző sorra veszi a kiválóbb katholikus költőket, kiket Mindszenty Gedeon alakja körűi csoportosítva jellemez. Általában Mindszenty korát tartja a kath. vallásos lyra virágkorának, melyben »változatos és az életre jobban kiható volt a vallásos költészet hangja.« — Az Értesítőben ezenkívül Erdélyi Károly is közöl becses adatokat (57 — 70. 11.) a történetíró Bolla Márton életéhez, ki 1776 — 1799-ig kolozsvári tanár, majd igazgató és házfőnök volt. SURÁNYI GYULA : Zrínyi Miklós a költő. (Tatai kegyes-r. algymn. Ért. 3 — 31. 11.) — Csak életrajzot ad, Horváth. Szalay, Salamon, Szécliy stb. idevágó munkáik alapján s helylyel-közzel Zrínyi munkáiból is merít. Ujat nem találunk a dolgozatban, sőt a belőle nyerhető kép is nagyon homályos. Hálásabb munka lett volna Zrínyi valamelyik művének behatóbb taglalása, mint életrajzának compilálása, mit a gyarló stílus még élvezhetetlenné is tesz. ZAYZON FERENCZ : Bacsányi és Kazinczy viszonya. Székfoglaló értekezés. (Sepsi-szentgyörgyi ev. ref. székely Mikó-coll. Ért. 3 —15. 11.) — Tudvalévő, hogy irodalmunk e két kiváló alakját nem fűzte barátság egymáshoz, sőt ellenkezőleg állandó volt köztük a Kazinczytól emlegetett »személyes idegenkedés.« Mi volt ennek oka, nem tudjuk ; a szerző szerint valószínű, hogy a »AVertherrel kesergő, érzékenykedő Kazinczy előtt igen nyers lehetett a határozottan nemzeties irányú Bacsányi.« Kazinczy ellenszenvének többször kifejezést is adott, míg Bacsányi általában »soha egy rossz szót sem mond Kazinczyról.« Kár, hogy a szerző alig szól valamit a kassai Magyar Muzeumról, pedig a czím után Ítélve, vártuk volna. NÓVÁK BÉLA : Káldi György élete és munkái. (Szombathelyi kath. főgymn. Ért. 1-—23. 11.) — Röviden, de világosan megírt életrajz, mely az ellenreformáczió egyik jeles alakjának működését ismerteti, kinek legkiválóbb alkotása kétségkívül biblia-fordítása, melynek kiadásához Bethlen Gábor maga is tetemes pénzösszeggel járult. Káldi mint hittérítő Magyarország és Erdély több városa-