Századok – 1903

Történeti irodalom - Barna Leánder: VII. Gergely egyházpolitikai viszonyai és reformtörekvései. Ism. Márki Sándor 558

559 TÖRTÉNETI IRODALOM. A szabatosság rovására történik, hogy német-római és német császárt fölváltva emleget. Nem szabatos az sem, hogy »az új pápa a külső befolyások mindennemű kizárásával választja meg a maga nevét« (33. 1.), vagy hogy »a normán a Xl-ik században ríj nép« volt (40. 1.), mert csak Olaszországban volt új. A 37. lapon s még néhány más helyen helyesebb volna anjoui mint angersi grófot említenie, mert Andagavi = Angers csak fővárosa az andegaviai = anjoui grófságnak. A földrajzi helynevek Írásában néha máskép is téved ; pl. ibériai és Pyrenéi (pyrenaeusi ?) félszigetet említ, hol kicsi, hol nagy kezdőbetűvel, összekötő jellel vagy a nélkül. Az idegen helynevek kiírását különben sem igen találja el; pl. Mac on nála Maçon (54. U, Saint-Dié csak Dié (61. 1.), Rouen pedig, bár helyes alakját is ösmeri, ismételten (63. 71. 1.), Ruen. Cserélgeti az ikes és iktelen igéket, a hogy-ot és miszerint-et stb. de nem többször mint a hogy már megszokhattuk. A journalista-stilus egyik legjellemzőbb szavát, a leközölt-et (146. 1.) szintén használja. Vannak nehézkes, sőt rossz szerkezetű mondatai is; de egészben véve könnyedén, világosan ír. Néhol hiszékeny; pl. a 42. lapon az olasz Malaterrai Galfrédnek a normanokról adott jellemzését- szó nélkül elfogadja, holott a következő mondatban már tanúskodni kénytelen lovagiasságukról ; ellenben az 50. lapon épen Róma dúlásánál mentegeti őket, vagy inkább behívójukat VII. Gergelyt. Szembeszökő tévedést alig ejt. A 77. lapon 1041-ről ő maga a magyar szent korona, Gergely ellenben csak a korona átküldését említi, míg Bonitho (Jaff'e-nál a Monumenta Gregoriana végén) csak a lándsát nevezi meg. Kropf Lajosnak lehet igazsága (Századok,, 1895. 275.), hogy ez nem a magyar szent korona volt. Szerzőnk a következő lapon már különben is beszél Salamon koronájáról s nem veszi észre, hogy nem mondván meg miféle korona az, hézag marad előadásában. Egy kis chronologiai botlás van a 82. lapon, hol egy 1076-ból említett levél voltaképen 1075 április 14-én kelt. (Fejér: CD. I. 363.) Egyáltalán fogyatkozásai közé tartozik, hogy a levelek keltét nem közli. A 102. lapon Adalbert brémai érseket önzéssel vádolja, holott megírhatta volna róla, hogy III. Henrik idejében nem fogadta el a pápaságot. Szerinte Adalbert mindenható császárságot akart, pedig nem akarhatott, mivel észak németjeit egy Rómától ugyan független, de bizonyára a császárságtól sem függő patriarchaságban akarta egyesíteni, a mi — ötödfél századdal Luther előtt — a német nemzeti egyház megalapítására vezethetett volna. Az események megmutatták, hogy Adalbert 38*