Századok – 1903

Történeti irodalom - Schematismus cleri dioecesis Csanádiensis pro anno Domini MCMII. Ism. –y. 555

556 TÖRTÉNETI IRODALOM. magyar értelmiséget is közelről érdeklik. Teljesen hiányzik e schematismusból a történeti rész : a püspökség, a káptalan, a plébániák történeti leírása ; ellenben vannak benne felesleges, e mellett hézagos és téves közlemények, melyek bízvást elmaradhattak volna. így felesleges a bibornokok névlajstroma, hézagos és helylyel-közzel hibás a püspökök és kanonokok egyszerű, száraz chronologiája, úgy szintén némely régi plébániák sorszerinti előszámlálása. Vájjon mi czélja lehet ezeknek az álmos, néma és érthetetlen neveknek és évszámoknak ? Az egyetlen dolog, a mit kiolvashatunk belőlük, az, hogy míg szent G-ellért egyházmegyéjét a magyar kereszténység első századai óta a török hódoltságig a nemzet véréből származó főpapok kormányozták, addig a hódoltság után egy emberivadékon túl, 1730-tól 1800-ig, soha egyetlen püspököt, egyetlen kanonokot sem nevezett ki Csanádra a bécsi kormány a magyar nemzet fiaiból. A csanádi egyházmegye közviszonyai már csak azért is országos figyelemre méltók, mert ez az egyházmegye hat vármegyére terjedvén ki, egyike hazánkban a legnagyobb és legnépesebb püspökségeknek; továbbá, mert alapítása czéljából kifolyólag és Szent István szellemének megfelelően, az a feladat jutott számára, hogy délkeleti határainkon reorganizáló hatást gyakoroljon, és őre, előmozdítója legyen ott Magyarország állami és közművelődési érdekeinek. Az egyházmegyének ezt a nagy és fontos hivatását, ezt a magasztos politikai és kulturális missióját az erre vonatkozó adatok élénk kiszínezésével kellett volna feltüntetni. Am árnyékát sem találjuk ennek az előttünk fekvő schematismusban. Az egyházmegye történeti nevezetességű pontjai nincsenek megjelölve, sehol sincs utalás a hajdan híres monostorokra, társas káptalanokra, hiteles helyekre, királyi és lovag-várakra, az eltűnt ős-vármegyékre és egyéh még fennálló vagy elpusztult históriai emlékekre. Nem tudhatni e schematismusból : vannak-e és hol az egyházmegyében kiválóbb műalkotások, monumentális építmények, képzőművészeti remekek, szobrok, festmények, műszer elv ények, ötvösmunkák, nyilvános vagy családi műgyüjtemények ? született vagy meghalt-e egyik-másik községben valamely hírneves író, művész, államférfi, tudós, pap vagy katona? De a mi legkülönösebb, még csak azt sem mondja meg e Schematismus : található-e az egyes községekben taniutézet, iskola, nevelőház, tanitó? A lélekszám sommás táblázata reprodukálja ugyan az 1900 évi népszámlálás eredményeit, csakhogy ez az eredmény ellentétben van a parochiák lélekszámának főösszegével, a mit különben a Schematismus szerkesztője is bűnbánóan bevallott. Olyan táblázatot pedig, mely az egyházmegye kulturális szín-