Századok – 1903

Értekezések - MARGALITS EDE: Karnarutič éneke és a magyar Zrínyiász 537

KARNARUTIC ÉNEKE ÉS A MAGYAR ZRÍNYIÁSZ. 543 Sigeta czímű költeményét? Karnarutic 1584-ben megjelent művét a szigetvári hős fiának, Zrínyi Györgynek ajánlotta, e könyv tehát kétségkívül megvolt a Zrínyiek könyvtárában ; meg is becsülhették, mert ősük dicsőségét hirdette, s kétségünk sem lehet benne, hogy ismerte a tudományokat kedvelő és könyveket gyiijtő Zrínyi Miklós (a költő) is. Fodróczy, a ki Karnarutic költeményét 1661 körűi másodszor adta ki, e kiadást —- mint Kukuljevic horvát bibliographiájából tudjuk — épen magának Zrínyi Miklósnak ajánlotta.1) Hogy mikor jelent meg e második kiadás, azt Kukuljevic egész pontossággal meg nem állapíthatta, mert a kezén volt példánynak hiányzott a czímlapja. Érdekes, hogy Zrínyi Miklós, Mátyás királyról írt értekezése végén előbb négy, majd ismét két versszakot idéz horvát eredetiben Karnarutic énekéből. Zrínyi ezen műve kéziratban maradt korunkra s csak 1852-ben adták ki összegyűjtött munkái közt Kazinczy és Toldy. Egyébiránt, hogy minő források alapján írta meg Zrínyi Miklós az ő Zrínyiászát, azt előszavában elmondja maga, de öcscse is megjegyzi a fordításhoz írt előszóban, hogy bátyja sok magyar és diák krónikákból szerezte művét. Miklós a magyar és diák krónikákon kívül horvátokat is említ forrásúi. A történeti előadástól csak abban tér el, hogy a szultán Zrínyi Miklós kardjától hal meg ; de ebben művészi indokok vezették a költőt, s erre nézve is azzal menti magát, hogy így olvasta különféle krónikákban. Kétségtelen dolog, hogy Zrínyi ismerte Karnarutic költeményét ; kérdés, volt-e ennek hatása a magyar epopeiára ? Erre maga a két költői mű adhat felvilágosítást. Mesic a szigetvári hősről írt munkájában 2

) felemlíti a forrásokat, melyeket Zrínyi használt eposának megírásánál. A Zrínyiász és Karnarutic éneke közt a következő hasonlóságok vannak: Megegyeznek az alapgondolatban, melyet Karnarutic a hős búcsúbeszédében fejt ki, mely szerint e török háború Isten büntetése az ország bűnei miatt, és e bűnöket egyenkint fel is sorolja. Ezt az alapgondolatot megtaláljuk a Zrínyiász első énekében, hol Isten, látva az égből, mily bűnökbe merültek a magyarok, Mihály arkangyal és Alekto által felbiztatja a szultánt, hogy megbüntetésökre háborút indítson ellenök, s itt ugyanazokat a bűnöket sorolja fel a költő, melyeket Karnaruticnál olvasunk. Ezeket Zrínyi nem meríthette Istvánűyból, mert ez nem említi, s Budini is csak általánosságban szól a magyarok bűnösségéről. — Sem Karnarutic éneke, sem a Syrena nem említik, hogy Szokolovics renegát volt. — Mind a két költemény részletesen írja le a szultán lovát, magát a szultánt és hadseregének egyes részeit, ') Kukuljevic : Bibliografija hrvatska. Zágráb, 1860. 65. a) Zivot Nikola Zrinjskoga. Zágráb, 1866. '244. 37*