Századok – 1903

Értekezések - REISZIG EDE: Róbert Károly és a János lovag-rend 515

KÓBEKT KÁROLY ÉS A JÁNOS L0VAG-REN1). 523 A per különben nemcsak az érintett hatalmaskodások. hanem a buda-felhévízi tized miatt is folyt.1 ) Nyilvánvaló, hogy a lovagoknak nem volt igazuk, de hogy ennyi halasztást eszközölhettek ki, az már politikai okokra vezethető vissza. Benedek veszprémi püspök is azok közé tartozott, kik a még III. Endre életében trónkövetelőként fellépett Martel Károlyival szemben határozott állást foglaltak, majd ennek halála után — valószínűleg a Németnjváriak (Kőszegiek) befolyása révén — Venczel és utóbb Ottó jelöltségét támo­gatták, sőt bajor Ottót 1305 decz. 6-án Benedek püspök koronázta meg Antal barát csanádi püspök segítségével.2) Bonifáczius pápa már többízben megkísérelte, hogy a püspököt Robert Károly pártjára térítse, de mint látni fog­juk, ez csak évek múlva sikerült. A János-lovagok III. Endre halálával felszabadulván a hűségeskü alól, mely őket a koro­nás királyhoz kötötte, egész lélekkel az Anjou-párthoz csat­lakoztak, mely bennök vitéz fegyveres társakat nyert. III. Róbert Károly még 1300 augusztus-havában jött Dal­mácziába, de egy ideig tétlenségre volt kárhoztatva. Endre halálának híre már Zágrábban érte, honnan akadálytalanúl nyomult Esztergomba, hol Bicskei Gergely által királylyá koronáztatott. Az ország többsége tudvalevőleg Venczel jelölt­ségében állapodott meg, s Venczel híveinek támadása elől Károly a délvidéken volt kénytelen magát megvonni. Buda várának sikertelen megtámadása után, 1302 szeptember havá­ban, Székesfehérvárt állapodott meg, de onnan ismét csak a délvidékre kellett húzódnia. A pápa ellenben nem törődve e kudarczokkal, az 1303 ináj. 31-én tartott, consistoriumban Károlyt a magyar korona örökösének nyilvánította, jun. 11-én kelt levelével pedig fel­szólította a magyar főpapokat és főurakat, hogy Róbert Károlyt hathatósan támogassák.3 ) Mindez azonban nem sokat használt Róbert Károly ügyének. A János lovag-rend magyarországi főconventjei4 ) kellő óvatosságot tanúsítottak az Anjou-párt vállalkozásával szemben ; a min nem is csodálkozhatunk, mert hiszen ezen házak épen a Venczel-párt hatalmi körén belül estek, de azért az Anjou­párttal mindenkor fentartották az összeköttetést. Miklós ostiai ') u. o. II. 50. =) Theiner id. m. I. 420. 1. 3) Theiner id. m. I. 401. *) Az esztergomi, székesfehérvári és buda-felliévízi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom