Századok – 1903

Értekezések - REISZIG EDE: Róbert Károly és a János lovag-rend 515

KÓBEKT KÁROLY ÉS A JÁNOS L0VAG-REN1). 527 tére.1

) — 11. Szentjános az egykori Zagoria vármegyében; 1258-ban van róla említés. — 12. Szentfnárton a zágrábi egyházmegye területén, melynek praeceptoráról egy 1270-ben kiadott oklevél emlékezik ;2

) talán azonos azon hasonló nevű templomos-rendi házzal, mely Kovacsóczy szerint a Muraközben állott s 1313 —1358 között került a János lovag-rend birtokába.3) — 13. Zdele a hasonló nevű patak mentén Kőrös vármegyében.4

) Összegezve az elmondottakat, láthatjuk, hogy a hazai rendházak túlnyomó része a Dunán-túlra esik; a Dráván-túli részekben is szépszámú (13) rendházról vannak adataink; Felsőmagyarországon csupán öt rendház létezéséről tudunk. Erdélyben csak a Torda melletti rendház virágzott, de a XV-ik században már erről sincsen adatunk. A Tiszán túl avagy a Duna és a Tisza között, minthogy a Nagyvárad melletti szentjánosi monostor a tatárdúlás után többé nem épült fel, egyetlen rendházról sincs tudomásunk. A nagykiterjedésű birtokok fentartása elég gondot adott a lovag-rendnek, mely főleg a Dunán-túl, folytonos perben állott a szomszédos egyházi és világi főurakkal. A tatárjárás előtti korszakból is számos perről van tudomásunk, melyet a lovag-rend a szentmártoni főapát, a veszprémi püspök és az esztergomi káptalan ellen egyes birtokok elfoglalása miatt indított. A tatárjárást követő korszakban, főleg IV. László zavarteljes uralkodása alatt, még gyakoribb támadásoknak volt kitéve a rend az elhatalmasodott főurak részéről. A pápa az ország zúgolódására — tudvalevőleg — Fülöp ferniói püspököt küldte hazánkba, hogy a királyt a törvények és az egyház jogainak tiszteletben tartására bírja, egyúttal 1278 szept. 22-én és decz. 9-én kelt leveleivel felhívta a lovagrendeket a pápai követ támogatására.5

) A pápai követnek sikerült legalább annyit elérnie, hogy a királynál kegyelt kunoknak a keresztény hitre való térítéséhez komolyan hozzáfogtak. ') Tkalcic Monum. Hist. Zagrab. X. 183. — Wenzel id. m. XII. 193. E két utóbbi, miként Nováki Verőcze vármegyében, a Szent Sír rend-beli keresztes lovagok birtokának mondatik. E rend eredetileg kanonok-rend volt ; II. Endre király alatt megváltoztatta szerzetesi minó'ségét s lovag-renddé alakult, utóbb — úgy látszik — a János lovag-rendbe olvadt. a) Wenzel id. m. XII. 36. — Tkalcic : Monum. Hist. Zagrab. I. 137. 3) Kovacsóczy id. m. 198. 4) Wenzel id. m. VIII. 277. E) Theiner id. m. I. 333. 336. 344.