Századok – 1903

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Jeromos 38

SZENT JEUOMOS. 45 ellen, ki szűz Mária szeplőtelen fogantatását tagadta; értekezett a fösvénységről, az egyiptomi remeték élete módjáról stb. Pártfogója, Damasus pápa azonban 384 decz. 10-én vagy 11-én elhunyt, s utóda Siricius, épenséggel nem tartozott barátjai közé. Meghallgatta az ellene emelt vádakat, melyek közül az volt a legsúlyosabb, hogy azért gyűjti maga köré Róma leggazdagabb leányait és asszonyait, hogy elcsalogassa őket Jeruzsálembe, a hol azután társaságukban vígan akar élni. Röpiratban vádolta őt egyik földije, a segestai (sziszeki) Unasius is. Tisztázta ugyan magát, de 385 augusztusában odahagyta Kómát, mely törekvéseit oly helytelenül itélte meg. Vincentius és több más szerzetes társaságában Rómából vagy inkább Ostiából Khegiumba evezett; ott szemügyre vette a Scyllát és Charybdist. hogy az Ulysses történetében emiege ett viszonyokat jobban megértse. Sokat kérdezősködött a vidék lakosaitól, kik azt tanácsolták neki, hogy ne Proteus oszlopa, lianem a joniai öböl felé folytassa útját, hol kevesebb a rabló és kalóz ; tehát Malea-hegyfok előtt és a Cykládokon át ment Cyprusba, liol Epiphanius, Antiochiáhan pedig Paulus püspöknél pihent meg. Antiochiába ugyanazon úton érkezett Paula és leánya, Eustachion is, a kikkel igen nagy hidegben együtt indult Palaestina bejárására. Jeromos nem szólt coelesyriai és phoeniciai útjokról, mert - mint megjegyezte — úgy sem akar útleírást adni és csak a szentírásban emlegetett helyeket akarja följegyezni. A földközi tenger partjára Berytus római gyarmatnál értek, s elhagyván azt és a régi Sidont, Sarepta partjain meglátogatták Illés tornyocskáját, hol az Üdvözítőt imádták; azután a tyrusi homoksivatagon át, hol valaha szent Pál térdelt, eljutottak Accoba, melyet »most« Ptolemaisnak neveznek. Onnan (alkalmasint a Karmel hegység északi tövében haladva) a .Józsiás megöletése miatt nevezetes mageddói mezőkön át értek a philistaeusek földjére s nagy kanyarulattal ismét a tenger partjára. Ottan megcsudálták Dórnak, a hajdan oly hatalmas városnak romjait és viszont Strato tornyát, melyet Júdea nagy királya, Heródes emelt Augustus császárnak Caesareában, a hol megtekintették Cornelius házát, Krisztus egyházát, Fülöp házacskáját és a négy prófétanő ágyát. Azután Antipatrist (Me-Jarkont) látogatták meg, ezt a félig romokban heverő várost, mely Heródes apjáról vette nevét. Délnek fordulva, Lyddába vagyis Diospolis.ba mentek, mely egészséges levegőjéről és arról nevezetes, hogy szent Péter itt támasztotta fel Dorcast vagyis Tabithát és (az Apostolok cselekedetei szerint Lyddában) Aeneast. Nincs messze tőle Arimathia (Ramathaim), a Jézust eltemető József-