Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Kwartalnik historyczny - 482

TÁRCZA. 487 támogassák. Ferdinánd keresi a közeledést János királyhoz, ezért Ki'zyckit utasítja, hogy tárgyaljon Brodaricscsal. A találkozás nem vezet sikerre, Krzycki tehát mint lengyel követ személyesen is felkeresi Zapolyait, ugyanakkor, mikor ez a lengyel királyt felkéri : »si non utilibus ac honestis, at saltem tolerabilibus et ferendis conditionibus« eszközöljön ki békét; de e közben kedvező híreket kapott Laskitól, mire ismét hajthatatlan lett, sőt János érsek által 25,000 arany kölcsönt és 20 ágyút kért. Ennek hírére Ferdinánd ismét követelte Zapolyai kiutasítását, valamint Laski megbüntetését, de a király mentegetőzött. Hogy alattvalói Zapolyai mellett harczoltak, ezt elitéli, mert parancsa ellenére cselekedtek, de velők semmit sem tehet ; Laski pedig nem az ő követe, hiszen titkon szökött ki az országból ; ügye különben az országgyűlés elé tartozik. Zapolyai ügye ekkor a lengyel közvélemény szemében jobbra fordult. Senátorok és nemesek hozzá csatlakoztak, élükön Sobienski Kmita Péterrel, s azt hirdették, hogy a török betörését egyedül Zapolyai képes elhárítani. A közhangulat megváltoztatásában főtényező volt Martinuzzi György czenstochowai paulinus barát. Noha időközben Trencsén elesett és Magyarországon a legnagyobb pénzhiány volt, megjelenik Tarnowban Laski Jeromos, s híveivel fellázítja az egész országot Zapolyai János javára. E hangulat hatása alatt sereget szervez s elhatározza, hogy visszatér országába. Október 21-én már Strzyvovban van, 28-án pedig Brodarics már Homonnáról írja egy krakói kanonoknak : »Nem kell többé rejtőzködnünk. Bocsássa meg az Isten, hogy János király hitetlenek segítségével foglalja vissza igazságtalanúl elvett országát !« A 3—4. füzetben Schorr Mojzesz a lengyel zsidók szervezetéről ír. Tanulmánya felöleli az egész idevonatkozó lengyel irodalmat s eljut 1772-ig. A fontosabb okleveleket eredetiben használván fel, rájött arra, hogy a zsidók legjelentősebb szabadalmait tartalmazó Kázmér-féle oklevél hamisítvány. A hitközségek 1264 óta szervezve voltak, saját bíráik vezetése alatt állottak s széleskörű autonómiával bírtak. Bíráik Mózes törvényei szeriut Ítéltek s halálos Ítéletet is mondhattak. Voltak különálló, független székeik és kereskedelmi testületeik, melyek elöljárói sokféle szabadalmat élveztek. Az értekező hosszan foglalkozik sajátságos iskolarendszerükkel, zsinataikkal és a zsidók társadalmi helyzetével. — Krotoski Kazimierz kritikai tanulmányban az első lengyel krónika, a poseni codex rejtélyes szerzőjét kutatja. Crumplowicz és utána többen azt hitték, hogy Balduinus Gallus kruszwicai püspök franczia származású volt s Magyarországból 1109 táján jött Lengyelországba Krzywousti hg. meghívására. Krotoski kideríti, hogy Balduinus és Gallus két különböző személy ; és pedig Gallus scho-