Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Kwartalnik historyczny - 482

484 TÁRCZA. viszályok rajzával kezdi, mely utolsó herczegének halála után ennek özvegyére szállott. Anna herczegnének ekkor sok kérője akadt, köztük Laski János öcscse, de jogot támasztott a birtokra Ferdinánd is mint Csehország királya, valamint Báthory István neje Zsófia, Anna testvére, s hozománylevele értelmében követelte a herczegséget. Az ügyben a piotrikovi országgyűlésnek kellett döntenie, melyen Ferdinánd, valamint Zapolyai János követei is megjelentek. Német részről Herberstein, Loran György és Lőrincz bialogrodi apát, magyar részről Statilius János budai prépost. Frangepán kalocsai érsek. Werbőczi Ist ván kanczellár és Brodaries István vettek részt a küldöttségben. Mindkét fél óvást emelt a másiknak megjelenése ellen, uralkodóikat kölcsönösen bitorlóknak nevezték s külön-külön kizárólagos meghallgatást követeltek. A magyar kérdés már nem volt új a lengyel rendek előtt. A mohácsi csata után maga Zsigmond király is áhítozott a magyar trónra, de mire követei, Sprowa és Krzycki Székesfehérvárra értek, Zapolyai már meg volt koronázva ; ezért el nem árulták jövetelök czélját, csak tisztelegtek János királynál és visszatértek. Ferdinánd, mihelyt magyar királylyá lett, tüstént követeket küldött Lengyelországba, hogy ott maga részére liiveket szerezzen, főleg arra nézve, hogy Zapolyait a lengyelek ne ismerjék el királynak s őt semmiképen ne támogassák. Ezzel akarta ellensúlyozni Zapolyainak a nyugati ligához való közeledését : a Velenczébe. Rómába, Bajor-, Franczia- és Angolországba küldött magyar követek működését. Az általános viszonyok szerint Zapolyai több rokonszenvvel találkozott, mint Ferdinánd. Kevésbbé látszott veszedelmesnek a magyar trónon, mint a terjeszkedő Habsburg. Számítani lehetett rá. hogy kénytelen lesz Lengyelország barátságát keresni, s általában a Jagellók politikáját fogja folytatni. Zapolyai különben is, mint Zsigmond rokona, népszerű volt a nemesség között, mely tömegesen tódult zászlai alá. De ha józanúl latolgatták Zapolyai helyzetét, mindenkinek be kellett látnia, hogy Ferdinánddal szemben nem fog megállhatni, helyzeténél, valamint egyéni tulajdonságainál fogva ; vagy ha ideig-óráig folytatni fogja is a küzdelmet, azt csak külső segítséggel teheti. Lengyelországnak kerülnie kellett a háborút, fen maradt tehát az egyedüli mód : szövetkezni a törökkel, de ennek gondolatától is irtózott a keresztény lengyel király. Tartózkodásának másik oka saját, de méginkább Bona királynénak nagyravágyása, mert mióta fiuk született, egyre a császári házzal való összeliázasodásra gondoltak. Ha most még számba veszszük a lengyel király tétovázó, határozatlan jellemét, megértjük, hogy Zapolyai kedvező helyzete mellett sem számíthatott sikerre. A lengyel király kijelentette, hogy semleges marad, de hajlandó közbenjárni a béke