Századok – 1903
Értekezések - TURCHÁNYI TIHAMÉR: Rogerius mester Siralmas éneke a tatárjárásról. - I. közl. 412
416 TURCHÁNYI TIHAMÉR. váltani való ruhája nem volt. Váradon minden el volt pusztulva. Itt segítséget nem találhatott. Ha valahol, ügy a királynál, a királylyal visszatért főpapoknál találhatott segítő kézre. Hogy azután az országban maradt-e, avagy visszatért urához ? biztosan nem tudhatjuk. De hogy már 1243-ban a pápai udvarban tartózkodott, az kitűnik IV. Incze pápának 1243 nov. 13-án kelt leveléből.1 ) Rogerius lemondott a váradi főesperességről ; nehezen is látbatta volna valami hasznát az elpusztult javadalomnak. A pápához fordult — bizonyára pártfogó főnöke útján — és más javadalmat kért. A pápa a rég üresedésben levő soproni főesperességet szánta neki. Rogerius készen volt rá, hogy oda költözik, s a pápa mondott levelében ki is nevezte őt a javadalomra. Itt a Dunántúl nem sokat szenvedtek a tatárpusztítástól ; ha történt is baj, az hirtelen múló volt, mint a nyári fergeteg, — könnyebben kiheverhették. Rogerius rendezett, nyugalmasabb viszonyok közé jutott, melyeknek egyelőre az osztrák szomszéd közelsége sem ártott. Mint alább a legnagyobb valószínűséggel kimutatóin, itt írta meg a tatárjárásról szóló munkáját. 1244 junius 26-án meghalt Pecorari Jakab. A troisfontainesi cistercitából lett bíboros püspökben, kora legnevezetesebb diplomatájában, Rogerius főnökét, urát és pártfogóját vesztette el. Ez időtől kezdve mintegy öt esztendeig Rogerius eltűnik szemünk elől. Hol volt, mit csinált ez idő alatt? adatok hiányában meg nem állapíthatjuk. 1249 április végén Lyonban találjuk a pápai udvarban, mint Toletanus János bíborosnak káplánját és zágrábi kanonokot.2 ) Mikor cserélte föl a soproni főesperességet a zágrábi kanoniával, nem tudjuk ; úgy látszik, azért nem maradt meg Sopronban, mert mint főesperesnek állandóan ott kellett tartózkodnia székhelyén, s ez a körülmény a nagyratörő embernek, ki a pápai udvar fényében akart melegedni, nem igen tetszhetett. Rogerius új urában, Toletanus János bíborosban szintén hatalmas pártfogóra talált.3 ) Spalatói Tamás is fölemlíti, hogy 1 ) Fejér: CD. IV. 1. 304. — Themer id. m. I. 189. •) Abban az okiratban, mely Rogerius érseki kinevezését tartalmazza, ezt olvassuk : M. Rogerium capellanum dileeti filii nostri Joannis tit. S. Laurentii etc. presbyteri-cardinalis, canonici Zagrábiensis. (Fejér: CD. IV. 2. 57. — Theiner : Monum. slav. merid. I. 78.) Itt azonban olvasási vagy tollhibának kell lenni, mert a canonici Zagrabiensis helyett canonicum Zagrabiensem olvasandó, mint már Potthast is tette. (Reg. Pont. RR. Berolini, 1874. p. 1119. nr. 13329.) 3) Toletanus János biboros 1261-ben portói püspök lett; meghalt 1274 jul. 13-án. V. ö. De Mas Latrie id. m. 1192. — Gams id. m.
