Századok – 1903
Értekezések - TURCHÁNYI TIHAMÉR: Rogerius mester Siralmas éneke a tatárjárásról. - I. közl. 412
\ TURCHÁNTI T. ROGERIUS MESTER SIRALMAS ÉNEKE A TATÁRJÁRÁSRÓL. 413 Torre Maggiore Tárosban. 1) Születése évét nem tudjuk, de lia tekintetbe veszszük, hogy 1249-ben már körülbelül huszadik éTe tartózkodott a pápai udvarnál2) és hogy oda alig kerülhetett hamarább, mint huszonöt-harmincz éves korában, születését 1201—1205-re tehetjük. íróink Spalatói Tamás után indulva,3 ) Toletanus János biboros káplánjának mondják, és azt írják róla, hogy mint ilyen már 1223 óta többször megfordult diplomácziai kiküldetésekben hazánkban, s mindamellett hogy váradi kanonokká lett, mindvégig megmaradt Toletanus János választott paesti püspök, bibornok és apostoli követ káplánjának.4) Ebben azonban több a tévedés, mint a helyes állítás. Bogerius kezdetben nem Toletanus János bíborosnak, hanem Pecorari Jakab praenestei (Palestrina) biboros püspöknek és apostoli követnek volt káplánja. Pecorari Jakab volt apostoli követ Magyarországon 1232 junius-hava óta. Az ő kíséretében volt Rogerius is mint káplánja. 1233-ban őt küldi Jakab a pápához izenettel, s a pápa 1233 aug. 12-én kelt válaszában ezt írja : »előadta nekünk káplánod Rogerius hűen és okosan« . . .5) Tehát Rogerius Pecorari Jakabnak volt ez időben káplánja. De az is maradt egészen Jakab haláláig. Mikor a pápa 1243 nov. 13-án Rogeriust a soproni főesperességre helyezi át, azt mondja róla, hogy J. praenestei püspöknek káplánja.6 ) Már pedig praenestei püspök, 1244 jun. 26-án bekövetkezett haláláig Pecorari Jakab volt.7 ) Rogerius csak Jakab halála után lett az 1244-ben bibornokká kinevezett8 ) angol cistercitának, Toletanus Jánosnak káplánja. Legalább 1249-ben, mikor spalatói érsekké teszi a pápa, Toletanus János biboros káplánjának nevezi.9 ) így tehát Rogerius a tatárjárás évében, 1241-ben, még mindig Pecorari Jakab káplánja, nem pedig Toletanus Jánosé. Annak, hogy Rogerius 1223 óta járt volna hazánkban, J_) Hist. Sal. cap. 49. (Sehwandtner : Script. Bécs, 1748. III. 629.) Spalatói Tamás szerint Turris coepit városban, a mi valószínűleg toll, vagy olvasási hiba s a mai Torre Maggiore értendő' alatta. s) Hist. Sal. id. h. 3) U. o. 4) így legújabban Márki Sándor, ki nagyobbrészt — mondhatni — Szabó Károlyt idézi a Pallas-Lexikonban. °) Tlieiner : Vet. Mon. Hist. Hung. sacr. illustr. I. 116. e) Fejér: CD. IV. 1. 304. — Theiner id. m. I. 189. ') Gams : Series episcoporum, Tom. I. P. XVII. 8) De Mas Latrie : Trésor de chronologie, d'histoire et de géographie. Paris. 1889. p. 1192. 9) Fejér: CD. IV. 2. 57. SZÁZADOK. 1903. Y. FÜZET. 29