Századok – 1903

Értekezések - BÁNÓ JÓZSEF: Berzeviczy Edmund emlékezete 397

BERZEVICZY' EDMUND EMLÉKEZETI:. 407 tanulmányai főleg a hazai történelemre, családja s más vele rokon ősrégi nemzetségek múltjára irányultak. Ismeretes munkái a következők : 1. Tarkő és a Tarczayak ; 2. Berzeviczei Pohárnok István életrajza ; 3. A csatári és szeclikerti Hoffmanok ; 4. A Tarköiek hatalmi törekvései Sárosban a XIV. XV. és XVI-ik század folyamán; 5. Berzeviczy Márton erdélyi kanczellár életpályája. — Ezenkívül írt a báró Brüdern családról és a magyarországi Sárkány-rendről a Turul 1897 évi folyamában. Föntebb említett öt munkája a Századok köteteiben és külön füzetekben is megjelent. Maradtak teljesen be nem fejezett művei is, u. m. nagyapja, Berzeviczy Pál élete és a Berzeviczy család czímeréröl szóló értekezése. Mindezek közül kiemelem a következőket: Berzeviczei Pohárnok István életrajza a Történelmi Társulat Sáros-megyei vidéki kirándulása alkalmával 1881-ben Eperjesen a megye székházának nagytermében tartott ünnepi gyűlésen a szerzőtől felolvasva, nagy elismerésben részesült, íme néhány adat Pohárnok István életéből : Berzeviczei Pohárnok István a XV. században, Zsigmond, Albert, Ulászló és a Hunyadiak korában élt s 1462—1465 között halt el. Zsigmond a nyárádi birtokra vonatkozó adománylevelében érdeméül rója fel, hogy a király különös megbízásából igen fontos ügyekben, a lengyel királynál kétízben, a moldvai vajdánál szintén kétízben járt követségben, még pedig saját költségén és kívánt sikerrel. Maróthi János és Berzeviczei Pohárnok István a király dandáraival, a székely és szász hadakkal Hadult és az ennek segélyére jött török hadakat Oláhországból kiverik s a király Dánt újra vajdaságába iktatja. Czilley Borbála 1425-ben Zólyomban kelt német levelében Pohárnok Istvánt Hajnácskő vára parancsnokává nevezi; egy másik iratában pedig a Hatvan közelében fekvő Bódogfalva községet adományozza neki élethossziglan bírnia. 1425-ben kap engedélyt Zsigmond királytól, hogy a Pest megyében fekvő Erk nevű faluban erős várat építhessen. — Még nagyobb szerepet vitt Zsigmond utóda Albert, és ennek neje Erzsébet uralkodása alatt. Borsodi főispán lett s a pazsagi nemesek és Mezőkövesd városa közt föl-