Századok – 1903

Tárcza - Értekezések az iskolai Értesítőkben - 382

384 TÁRCZA. Teljes jegyzékét adja az intézet éremgyüjteményének ; de — mint a szerző maga is megjegyzi — alig van közte ritkaság, mert kizárólag ajándékozás útján jött létre. Az ismertetés czélja főleg az érdeklődés felkeltése az ifjúságban a régi pénzek iránt, s egyúttal vezérfonal kíván lenni a meghatározásban és rendezésben. Czéljának mindenesetre megfelel. Követendő példát ad némely dolgozat arra nézve, miképen lehet az illető iskola környékének, vagy akár egy-egy egész megyének művészeti és történeti emlékeit népszerű modorban s mégis tudományos színvonalon ismertetni. Ilyen pl. a Bártfán és környékén található mű- és történeti emlékek s egyéb nevezetességek. (Bártfai m. kir. áll. gymn. Ert. 3 — 24. 11.) — A szent Egyed templom a maga műkincseivel, remek szárnyas oltáraival, vagy a híres renaissance-stílű városháza régiségeivel, maga is egy fejezet a történelemből, iiiit mindenki érdeklődéssel fog olvasni. Ismertetve van a dolgozatban azonkívül a fürdő, egy játékgyár s a fényes múltú Zboró (Makovicza) vár is. DÉNES FERENCZ : A művészet és művelődés lellielyei Szepes megyében. (Lőcsei kir. kath. főgymn. Ert. 3 — 68. 11.) — A szerző összegezi a legutóbbi évek Szepes megyére vonatkozó kutatásainak eredményeit, melyekben maga is tevékeny részt vett. Pontosan felsorol minden lelőhelyet a történetelőtti korral kezdődőleg : majd áttér az egyházi építkezések és művészet (a lőcsei szent Jakab-templom, a szepeshelyi, csütörtökhelyi templomok) ismertetésére ; felsorolja a műemlékekkel bíró városokat és várakat, mindenütt rövid történeti összefoglalást adva. A dolgozat jó kalauz a megye nevezetességei iránt érdeklődők számára. ÜAI'PENSBERGER VILMOS : Garnuntum. (Magyar-óvári algymn. Ert. 3—14. 11.) — A vidék egyik nevezetességét, a római Carnuntum várost ismerteti, melynek maradványait a tanuló ifjúság egy része tanulmányi kirándulás alkalmával látta. A szerző röviden és világosan kiemeli a hely hadtani fontosságát a római határvédelem szempontjából, majd csoportosítva (építő-anyagok, oltár-és sírkövek, szobrok, érmek) leírja az ottani leleteket. HORGER ANTAL : Brassó és Kronstadt. (Brassói áll. főreálisk. Ert. 3 — 21. 11.) — Érdekes és nagyon tanulságos czikk. melyben a szerző kritikailag ismerteti a város nevének keletkezéséről szóló véleményeket s végűi levonja belőlük a tanulságot ; azt t. i. hogy Brassó szláv eredetű városnév s jóval régibb Kronstadt-ná,]. melynek első tagjában nem a német krone, hanem az elavult borókafenyő jelentésű szó rejlik. A korona tehát csak a város német neve eredeti jelentésének elhomályosodása után. nép-etymologiai magyarázat alapján került a város czímerébe. Ki kell emelnünk.