Századok – 1903
Tárcza - Németh Ambrus: Két győri benczés tanár mint könyvrevisor 1847/48-ban 375
378 TÁRCZA. mond nyakán maradt. Ekkor már kedvezőtlen idők jártak a censurára ; a revisoroknak bölcs és tapintatos magatartást, okos megalkuvást ajánlott a helyzet kényessége. Simon Zsigmondban volt annyi élelmesség, hogy könnyen feltalálta magát a bonyodalmak közepette. A inárcziusi napok alatt állotta ki a próbát. E hónap 13-án Bécsben kiütött a forradalom. Metternichet megbuktatták, elkergették ; megdöntötték a korlátlan uralmat, kikiáltották a sajtószabadságot. Másnap, részben ez események hatása alatt, a Pozsonyben együttülő magyar országgyűlés is fölvette Kossuth indítványára a király elé terjesztendő felirati javaslatba a sajtószabadságra vonatkozó kívánalmat. Ezt. valamint az országgyűlés egyéb határozatait s a pozsonyi ifjúságnak és polgárságnak az országgyűlési eseményekkel kapcsolatos mozgalmát Karády Ignácz, élénk színezéssel. még aznap (márcz. 14.) megírta a győri Hazánk-műi. Levele elején arra szólítja fel Kovács Pál szerkesztőt, hogy »mivel sok más üdvös reform mellett a sajtószabadságot a legtisztább lényegében mind a két tábla közös egyhangú beleegyezésével kivívtuk, — azért joggal reménylem és kívánom, hogy jelen tudósításom változatlanul nyomassék ki. mit ha a censor engedni vonakodnék, ön, tisztelt szerkesztő úr, mint lapjának ezutáni szabad szerkesztője, a censori önkény megvetése mellett minden felelősségi teher nélkül bátran kinyomathatja, kiadhatja.« *) Kétségtelen dolog, hogy a tudósító. Karády. öröm-mámorában túloz és többet mond a valóságnál, mert a sajtószabadság kívánalmának fölvétele a felirati pontok közé. még nem jelenti a fennálló censura eltörlését. — Kovács Pál szerkesztő fogós helyzetbe jutott a levél közlését illetőleg. Jól tudta, hogy a sajtószabadság nincs annyira, mint Karády írta elragadtatásában, s ezért átlátta, hogy a czikket a lapbíráló hivatal megkerülésével nem közölheti. Mivel pedig attól is tartott, hogy a még el nem törölt jogi állapotok rovására írt czikket a revisor aligha engedi kinyomatni, ügyes kisegítő módot eszelt ki. A levelet először kivitte a város közönsége elé és több helyütt felolvastatta. Gryőr népe óriási lelkesedéssel és tetszéssel fogadta s hallgatta a hangzatos tartalmú levelet. Kinyomását is követelték. E jól kigondolt s véghezvitt előzmények után jelent csak meg Kovács Pál szerkesztő a levéllel a revisori hivatalban. Simon Zsigmond látva a helyzetet,2) »nagyobb zavaroknak megelőzése okáért« megengedte a tudósítás közlését.1 ') Márcz. 16-án meg is jelent a kérdéses czikk.4 ) ') Hazánk, 184S. 187. sz. 2) Valószínűnek látszik, hogy Simon és Kovács már előzetesen megbeszélték az egész eljárást. ") 1847/48. főigazg. jegyzőkönyv, 157. sz. l) Hazánk, 1848. évf. 187. sz."
