Századok – 1903

Tárcza - Karácsonyi János: Kőszegiek s nem Németujváriak 371

TÁRC Z A. KŐSZEGIEK S NEM NÉMET üJVÁRIAK. ) Bizonyára többeknek föltűnt, hogy A magyar nemzetségek stb. cz. művemben a Héder-nembeli II. vagy máskép Nagy Henriket és leszármazóit történetíróink többségével ellentétben nem Németuj váriak-nak, hanem Köszegiek-nek írom. Érzem, hogy köteles vagyok ezen eltérést megmagyarázni, annál is inkább, mivel nagyon jól ismerem Pór Antalnak a Németujvári elnevezésre adott szavazatát s méltatlan dolog lenne a magyar történelem oly derék munkásának véleményét és okait szóra sem érdemesíteni. Idézzük csak emlékezetünkbe röviden Németujvár történetét. II. Gyécse (Gyejcsa) király idejében két német lovag testvér érkezik hazánkba. A király Győrtől nyugatra, a Szigetközben ad nekik szálláshelyet, hol ők favárat építenek, a melynek emlékét Hédervára ma is őrzi. Ezenkívül az ország régi gyepíijén túl is adott nekik egy darab lakatlan földet, melynek középpontja egj' Küszen vagy Küszin (Quizun. Kyscen. Quizin) nevű hegy vala. E hegyen a testvérek egyike, AVolfer. 1157-ben benedek-rendi monostort alapított.2

) Kézainak abbeli állítása, hogy Wolter a favárat is Küszen (Kiscen) hegyére építette és azután épített ott monostort,3) merő tévedés, mert maga az alapító Wolfer világosan mondja 1157-iki oklevelében, hogy monostorát »in loco inhabitato et solitario« építette. Már pedig a hol vár van. az nem lakatlan és magános hely. A küszeni monostort III. Béla király megszüntetvén, várrá alakította át s lett a monostorból Németujvár. A volt monostor *) Feleletül Pór Antalnak föntebb a 315. lapon 1. sz. alatt olvasható jegyzetére. ') Századok, 1888. 252—255. 11. s) Hist. Hung. Pontes Dom. II. 130. — A pannonhalmi főapátság története, I. 603—604. — Fejér: Cod. Dipl. II. 144. ») Hist. Hung. Fontes Dom. II. 04.