Századok – 1903

Történeti irodalom - Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. I. II. III. köt. Ism. gr. Kuun Géza 353

TÖRTÉNETI 'IRODALOM. 364 > megállapított tény ma már, hogy az erdélyi vajdák, mind a három Szolnok főispánjai voltak s hogy egységes volt ez a három Szolnok.« (79. 1.) Külső-Szolnokkal 1279-től fogva találkozunk, Belső-Szolnokról 1321 és 1330-ban van szó, Közép-Szolnok pedig Pesty Frigyes adatai szerint 1416-ban tűnik föl. (82. 1.) Azonban Petri Mór szerint is elvitázhatatlan tény, hogy »a három Szolnok megye még 1342-ben is egységes volt« stb. (83. 1.) »Jóllehet, a különválás, a háromfelé szakadás legkésőbb a XV. század második felében mindenesetre megtörtént, azután is, hosszú ideig összecserélődnek a nevek. Közép-Szolnok vármegye helységei hol Külső, hol Belső, hol pedig egyszerűen s a legtöbbször az újabb időben is Szolnok vármegyében szerepelnek.« (82—83. 1.) »Szilágyság sohasem volt vármegye, hanem csak táj-elnevezés« stb. »Szilágy vármegye törvényhatóságának megalakulása 1876 szept. 4-én ment végbe, a mikor a vármegye közönsége ünnepélyesen is kinyilatkoztatja a megalakulást. Az 1876 évi XXXÍU. t. cz. 1. szakasza intézkedik a kikerekítésről.« (92. 1.) A Meszes hegység híres az Anonymus említette kapujáról (Porta Mezesina). »Tuhutum és Horka, Tas és Szabolcs, Zilah mellett, a meszesi kanunál kőből határgyepüt emeltek a végből, hogy itt legyen az Árpád birtokának a határa.« A Meszesen túl fekvő földet pedig Tuhutum foglalhatta el magának. »A nyirsidi erdőn — írja szerzőnk a határgyepü romjai még 8 —10 év előtt láthatók voltak, a brédi erdőn pedig részben még ma is megvannak.« (114. 1.) Tuhutum nevét őrzi a mai Tihó Szilágy-megyei helység, hol a nép Tuhutum váráról regél. (142. 1.) A helynevekről szóltában helyesen jegyzi meg a szerző, hogy a Szilágymegyei oláh helynevek társ-alakjaira rátalálunk a Balkánban, Oláhországban, így a Duna és a Kárpátok közt; ilyen név az albán eredetű Csóra, mely Romániában épen harminczöt helység neve. (157. 1.) Eredeti értelme e névnek corvus, comix = varjú, csóka. A kötet 11-ik fejezete Hadi történet czímet visel s a Szilágyságot úgy tárgyalja, mint a hadak útját és szállóhelyét. Ez a fejezet felesszámú érdekesnél érdekesebb adatot tartalmaz a honfoglalás ideje óta napjainkig. — A 12-ik fejezet Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék közjogi helyzetét tárgyalja. Ebben szerző sok érdekeset közöl a Részek (Partium) közjogi helyzetéről s az ezekre tartozók történeti fejleményeiről. »A Részek nem erdélyi terület, — írja Szilágy megye alispánjának Kossuth Lajos, — hanem az erdélyi fejedelmeknek időről-időre személy szerént átengedett birtok Apafy Mihály halálával tehát a Részeknek — ipso facto —