Századok – 1903

Történeti irodalom - Vojnović: Bratovštine i obrtne korporacije u republici Dubrovačkoj. (Statuta confraternitatum et corporationum Ragusinarum.) Ism. Margalits Ede 345

350 TÖRTÉNETI 'IRODALOM. 350 Zsigmond új statutumot erősített meg számukra. A tagdíj három garas volt havonkint; a ki ezt három megintés után sem fizette meg, azt lélekharang kongása mellett zárták ki a czéhből. A czéli 1514-ben 261 tagból állott, Midőn a keleti kereskedés fellendült, az ezzel foglalkozók kiváltak s 1531-ben megalakították a Fr. di s. Lazaro czéhet (Antonini. Lazarini). Húsvét hétfőjén megvendégelték a szegényeket. Ennek a két czéhnek köszönhette Raguza gazdagságát és emelkedését. "Volt kőfaragó, kőműves, kovács és rézműves czéh (confr. dei muratori, dei ferrari e calderari) már a XIV-ik század óta. Ezekben a mester a felszabadított inast a mesterségéhez szükséges szerszámokkal volt köteles ellátni. Szenet az állani vett s az állam adta el a lehető legolcsóbban a mestereknek, nehogy a kereskedők nyerészkedjenek rajtok. A vasáruk behozatala tiltva volt, hogy a honi ipar megvédessék ; és hogy a mesterek ne nyerészkedjenek, a vasneműek árát az állam szabta meg. Idegen csak úgy folytathatott Raguza területén kovácsmesterségét, lia a czéh meggyőződött róla, hogy az illető ért hozzá, nehogy idegen kontárok a raguzai ipart rossz hírbe keverjék. A c.cipész-czéh (confr. dei calzolai) is a XIV-ik században keletkezett. Ebbe tartoztak a csizmadiák, papucskészítők és timárok is. Az inasokról külön könyvet vezettek. Mesterré csak az lehetett, kit három vizsgáló erre alkalmasnak nyilvánított. Ki ki a maga készítette árut tarthatta boltjában ; czipész sem papucsot, sem csizmát nem árulhatott, és viszont. A kész munkát az állam által kirendelt felügyelők vizsgálták meg, kiknek kötelességök volt a tanácsnak javaslatot adni, mi módon lenne az iparág tökéletesíthető és az iparosok boldogulása előmozdítható. A bőráruk kivitelét eltiltották; idegen mester nem nyithatott boltot. — A . szabók farsangkor, a czipészek május elején kötelesek voltak a comes előtt tánczolni. A tánczrendezőt (capo di ballo) évenkint április elsején választották; ez összeírta a czéhből a tánczosokat és velők tánczgyakorlatokat tartott ; a ki nem járt el a tánczpróbákra, négy arany perper bírságot fizetett. A tánczos csapat körmenetben a bembelja-maskarát hordta körül a város utczáin, kiilön e czélra szerzett énekeket énekelve, melyeknek szövege fenmaradt. Medini külön könyvet írt a raguzai maskarás körmenetekről. A czipész-czéhnek 1514-ben 146 tagja volt. — A szabók czéhének (confr. dei sartori) statutuma 1408-ból való; védőszentjök Tamás apostol volt; szervezetük hasonló a többi czéhekéhez. A boltos-czéh _ (fr. di s. Luca dei bottegarii) statutumai 1450-ben keltek. Élelmi szereik árát az állam