Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - IV. közl. 327

340 TÓT1I-SZABÓ PÁL. tengerentúli zarándoklata érlelte meg benne azt a szándékot, liogy végleg az apostolok városában telepedve le, oda zarándokló honfitársait ő részesítse a vallás vigaszaiban. Szándékát meg is valósította. Midőn Yitéz Mihály, a jeles emlékű Vitéz János unokaöcscse, 1516-ban visszatért hazájába, helyét, mint szent Péter egyházának magyar gyóntatója, Lászai foglalta el s szent buzgalommal végezte tisztét haláláig, 1523-ig.1) Utolsó a zarándokok között Iványi Lukács György pécsi áldozó pap. ki — mint rendesen szokták — másodmagával indúl a szentföldre.2

) * * * Többeket nem a vallásos buzgóság, hanem a tudományszomj vezet külföldre, legtöbbször Itália kék ege alá. Jobbára olyanok ezek, kik már nagyobb egyházi javadalom birtokában vannak. Mielőtt útnak indulnának, Rómába folyamodnak, részint hogy javadalmukat székhelyüktől távol birtokolhassák s javait élvezhessék, részint hogy tanulmányi idejük alatt ne kénvteleníttessenek az egyházi rendek felvételére, mivel — mint megannyian hangoztatják — papi kötelességeik hátráltatnák tanulmányaikban. Tanulás czéljából utazik Olaszországba Fülöp szegedi <lömés. Mint már tudjuk, nagy megpróbáltatáson kell átesnie, míg czélját éri. Egy Dráva-menti faluban megtámadják s mindenéből kifosztják.3) Követendő példája a tudományos törekvésnek Hodromi Bertalan, veszprémi ós modrusi kanonok. Tisztes czíme : utriusque juris doctor, arra enged következtetni, hogy már előbb is áldozott a tudományoknak, még pedig kora szokása szerint Itáliában, hová ez idő szerint ismét törekszik.4) Tolnai János pécsi kanonok és főesperes is tanulmányúton van, azonban szűkszavú supplicatiója nem mondja meg a helyet, a hol fáradozik.5

) Briccius Győr-egyházmegyei pap, ') Fraknói : A római magyar gyóntatók. Katii. Szemle, 1901. 391—302. 1. Lászai a Coelius-hegyen, Szent István templomában, a Stephana líotondo-ban van eltemetve. E templom egykor a magyar pálosoké volt. Sírjának, márványfedele, Lászai dombormű-képével ma is megállítja az oda zarándokló magyart. A márványlapon ez a felírás van : Natum, quem gelidum vides ad Istrum, Komana tegier viator urna, Non mirabere, si extimabis illád. Quod Roma est patria omnium fuitque. a) A supplicatió a Dataria regestáiban: Tom. 1096. f. 218. 1500. máj. 25. 3) U. o. Tom. 987. f. 200. 4) A supplicatió a Dataria regestáiban: Tom. 990. f. 129. és 179. U. o. Tom. 1034. f. 21.