Századok – 1903

Értekezések - PÓR ANTAL: Magyar-lengyel érintkezés a XIV-ik században - II. bef. közl. 308

MAGYAR-LENGYEL ÉRINTKEZÉS A XIV-IK SZÁZADBAN. 315 Akármelyik adatot fogadjuk el e kettő közül (én hajlandó vagyok Dlugoss ünnepélyes kijelentésének előnyt adni, már csak azért is, minthogy Kázmér herczeg 1325 közepén feleségül vette Gedimin litván fejedelem leányát), Erzsébet mindenesetre idősb volt Kázmérnál. A gnieznói főesperes 1376 évi eseményeket tárgyalván, Erzsébetet nyolczvan évesnek (octuagenaria) mondja. A főesperes személyesen ismerte a királynét és azért hozzávetőleges állításának hitelt adhatnánk, ha nem viseltetett volna gyűlölettel iránta, a miért - lehet — szántszándékkal idősbnek mondotta. Caro ugyancsak 1376-ban hetven évesnek mondja a királynét ; mily alapon ? nem tudom. Mindent egybevetve azt gyanítom, hogy Erzsébet Magyarországon született, Ulászló számkivetése idején. MAGYAR SEGÍTŐ HADAK LOKIETEK ULÁSZLÓ MELLETT. Károly Róbert király az időtől fogva, hogy Magyarországba jött trónt foglalni, körülbelül addig, mígnem harmadszor megnősült, feleségül vévén a lengyel Erzsébetet, de sőt egy darabig azután is, inert hiszen az időben még élt Csák Mátyus, Trencsén és a Mátyusfökle hatalmas »fejedelme«, Erdélyben is lázongtak a híres László vajda liai, a Henrikfiak 1) sem hódoltak meg őszintén : szakadatlan és ádáz belső küzdelmeket vívott a hűtelen áruló és fölségsértő főurakkal, kik a királyi hatalmat megvetették, az ország és szent korona jogait bitorolták, a hű nemes jobbágyokat, főbb és alsóbb rendűeket gyilkolták, zaklatták és pusztították.2

) Csak ezek után kezdhetett igazán azon föladata megoldásához, hogy országa jogait külhatalmak ellen is megoltalmazza, visszakövetelje, és birodalma határait régi jusson kiigazítsa. De ekkor meg atyja, mint ipját Ulászló királyt nevezi vala, kívánta segítő karját, ki hasonló, sőt nagyobb bajokkal kiizködvén. a magyaroknak számtalanszor tapasztalt jóakaratát ') Güssingiek, Németujváriak, vagy mint nevezni kezdik : Kőszegiek ; de mi jogon ? nem tudom. 2) Okleveleiben maga mondja el mindezeket a király. Pl. Fejér : CI). VIII. 3. 593. Mily ádáz harezok voltak ezek minden oldalon, ismert számtalan eseteket hallgatással mellőzvén, kitűnik a pápai 1320 julius 2-án és 1325 szeptember 1-én kelt levelekből, melyek szerint a király: »liomicidia, incendia, rapinas et multa alia (ecclesiarum fractiones, violentias, incendia, rapinas et spoliationes, manuum iniectiones violentas in clericos, enormes et cum sanguinis effusione et membrorum mutilatione) contra illos, qui sue iusticie se opposuerint perpetravit et perpetrare mandavit, de quibus tamquam princeps catholicus aabet conscientiam remordentem.» (Theiner : Monum. Hung. I. 708. 770.) 22*