Századok – 1903

Tárcza - Szláv történeti szemle - Prosvjeta - 278

280 TÁRCZA. illetőleg a protestantismusnak tulajdonítja ; a miből világos, bogy Raguzában nem tudták, bogy Zrínyi protestánssá lett. Zlataric Dinko raguzai költő szintén neki ajánlotta borvátúl írt Elektra cz. tragoediáját, meg is látogatta őt és köztük érdekes levélváltás folyt. A nedeliczei horvát nyomda egyideig az egyetlen volt. mert a zengi 1508-ban, a zágrábi 1527-ben. a fiumei 1531-ben megszűnt, részint a török harczok, részint a jezsuiták miatt, kik e nyomdákat a reformácziő melegágyainak tekintették. Zrínyi György a nedeliczei nyomdát az ellenreformáczió nyomása alatt 1586-ban Varasdra helyezte át. Hofhalter Rudolf Nagyváradra költözött, helyét Varasdon a laibachi Manlius foglalta el, ki 1575-ben az ottani nyomdát vezette s több szlovén könyvet adott ki a protestánsok számára, de midőn 1581-ben Dalmatin György szlovén bibliáját kezdte nyomtatni, nyomdáját Károly főherczeg megtiltotta. A varasdi nyomda az Erdődyek meghívására 1587-ben Monyorókerékre költözött, mert horvát területen protestáns nyomdát a zágrábi püspökök nem tűrtek. Az értekező a következőkben elősorolja, hogy György nővérei közül kik mentek protestánsokhoz férjhez, és elmondja, hogy unokaöcscse, V. György, 1623-ig volt protestáns, a midőn Babic Iván Csáktornyái pálos perjel a római katholikus vallásra térítette. Áttérésének fő oka volt. hogy horvát bánná lehessen, mert e méltóságból a protestánsok ki voltak zárva. Ez a György azután családja nagy részét a protestantisnius elhagyására bírta; neje csak 1646-ban lett katholikussá. 7. Gruber Dane: A spalatói zsinatok. (410. 1.) Tárgyalja a X-ik században tartott spalatói zsinatokat, különösen a 926-ikit. melyen a szláv liturgia kérdését tárgyalták. -—• 8. Gróf Jela'ic György nekrologja. (478. 1.) Életrajzi adatok. A család nemeslevele 1579 decz. 15-én Prágában kelt. — 9. A háromkirályok napján tartott zágrábi vásár története. (518. 1.) Ezt már II. András 1217-iki oklevele rendezi. Az értekező közli az erre vonatkozó későbbi kir. okleveleket is. — 10. Laszowski Emil : Valami a horvát kikötőkről. (546. 1.) A kérdést III. Károly 1717 jun. 2-án kelt pátense alapján világítja meg. — 11. Devcic Iván : Kobasic Iván horvát nemes. (671. 1.) Nemzetsége valószínűleg Bosznia eleste után menekült az Una vidékére, mert első okleveles felemlítése 1463-ban történik. Várai és birtokai a Közép-Una vidékén voltak. Kobasic Iván a mohácsi vész idején szerepelt. Az értekező itt az ő és családja történetét adja. — 12. Surmin György: Visszapillantás Horvátország négy százados irodaiméira. (690. 1.) MARGALITS EDE.