Századok – 1903

Történeti irodalom - Montecuccoli: (Ausgewählte Schriften des Raimund Fürsten –). I–IV. köt. Ism. –l– 254

történeti irodalom. 255 közöltetnek. Egy-két apróbb fordítási — vagy talán másolói — bibát vettünk ugyan észre, de nagyjában a fordítás igen gondos. A közlemények tekintélyes része a magyar történetre vonatkozik, de Montecuccoli egyénisége reánk nézve annyira érdekes, hogy nem magyar vonatkozású munkáit is tanulmányoznunk kell. Terjedelmes tanulmányt kellene írnunk, ha kellően méltatni akarnók a kötetek tartalmának fontosságát. E sorokban csak figyelmeztetni kívánjuk az érdeklődőket a kiadás becsére. Montecuccoli nagy értekezése a háborúról, mely kézirat után van közölve, nagyon tanulságos a hadvezér stratégiai és taktikai elveire nézve. Ez a gyűjtemény első közleménye. A tizedik (II. köt.) az 1655-iki pozsonyi országgyűlésről szól s eddig még nem volt kiadva. Kár, hogy Montecuceolit inkább a külsőségek érdeklik. De a nádorválasztásról is vannak érdekes megjegyzései. A 13-ik közleményben, mely szintén kézirat után van adva, Montecuccoli Noires abbé munkáját bírálja. Az abbé megtámadta Montecuccoli magyarországi hadviselését. Vádjaira felel a tábornok. így tehát ez irat a Zrínyi-Montecuccoli pör okiratai közé tartozik, valamint azok az észrevételek is, melyeket a tábornok Sagredo velenczei követ jelentéseire írt. Ide sorolható a 14-ik közlemény is, melyben Montecuccoli Grualdo gróf történeti munkájára tesz megjegyzéseket. A kiadó jegyzete, mely Gualdonak Montecuccolihoz és Zrínyihez való viszonyát tárgyalja, nagyon figyelemre méltó. A mit Montecuccoli a lö-ik közleményben az udvari kamara gazdálkodásáról mond, nem egészen ismeretlen dolog, de kiegészíti s mintegy összefoglalja eddigi tudásunkat. A Magyarország 1677-ben (17-ik közi.) már ismeretes volt. Grassi ez irat czímét megváltoztatta, vagyis inkább meghamisította, 1673-at téve 1677 helyébe. Az irat tartalmából azt következtetjük, hogy Montecuccoli azt az 1678-iki bécsi miniszteri conferentia számára szerkesztette; vagy ha nem is közvetlenül a tanácskozások alkalmából írta, mégis bizonyos kapcsolatban lehet az irat azokkal a tárgyalásokkal, melyek a magyar alkotmánynak részleges helyreállítását előkészítették. Montecuccolinak Liptó megyében készült emlékirata (1662) és regensburgi naplószerű feljegyzései (1664) ismeretlen és igen fontos adalékokkal gazdagítják tudásunkat a nevezett évek magyarországi eseményeiről. Leveleiben is vannak czélzások hazai történetünkre. Nem azt akarjuk mondani, hogy e közlemények Monte-