Századok – 1903

Történeti irodalom - A magyar honfoglalás kútfői - (III.) Keleti kútfők. Ism. Thúry József 240

244 történeti irodalom. 244 tén ilyen rejtélyesek : addig ezt a föltételezett isad szóalakot tényleg megtaláljuk a VIII. században a mai Mongolia területén lakott törököknél (az u. n. kök-türk népnél), kik a khátt után kővetkező föméltóságot szintén sad, helyesebben wwi-nak nevezték, a mint ezt a Kül-Tegin síremlékén olvasható felirat (732-ből) bizonyítja. Ennél a találkozásnál könnyen eszünkbe jut két olyan körülmény, mely csak megerősíthet bennünket föltevésünk helyességében. Egyik Theophanesnek az az ismeretes mondása, hogy »a keletről való turkokat khazaroknak nevezik«; másik pedig az a tény. hogy az Altai hegység vidékén lakó törökök a VI. században épen olyan módon jártak el az új fejedelem beiktatása alkalmával, mint a kazarokról olvassuk Isztakhri és Ihn Haukal munkáiban. Ezek ugyanis ezt írják : »A midőn a beiktatást végrehajtani akarják, a khákánt elővezetik s egy selyemzsinórral fojtogatni kezdik ; mikor a fulladáshoz már közel van, megkérdezik tőle, hogy hány évig akar uralkodni, mire kinyilvánítja, hogy mennyit« stb. Szórói-szóra ezt mondják az altai turkok khánjainak beiktatásáról is a régi sínai írók, nevezetesen Ma-tuan-lin és a Pien-i-tien cz. munka szerzője.1) — Mindezek alapján nagyon valószínűnek tartom, hogy Ihn üosztehnek és Gurdézinek. illetőleg közös forrásuknak eredeti szövegében oLiol azaz isad állott, és ezt a szóalakot torzították el a török nyelvet nem értő későbbi másolók. El-Bekri munkájából a tudós kiadó csak a magyarokra vonatkozó részt közli; de talán nem lett volna fölösleges a besenyőkről, kazarokról, burdaszokról és bolgárokról szóló tudósításait is fölvenni, azért, mert egyben-másban némileg másképen, vagy többet ír róluk, mint Ibn Roszteh és Gurdézi. Pl. az Ural folyó mellékén maradt besenyőkről elbeszéli, hogy az 1010 év táján fölvették az iszlámot; a kazarolcat illetőleg pedig tud arról - bár mesés alakban hogy jártak náluk keresztyén, zsidó és mohammedán térítők, s nevezetesen arról is, hogy a kazar fejedelem a keresztyénektől egy püspököt hívatott magához, a ki nem lehet más, mint Konstantin, vagyis szent Cyrill, ki H60-bau csakugyan volt a kazaroknál. A gyűjtemény II. száma alatt találjuk a 921 és 922 években a bolgároknál járt íbn Fadhlan tudósításait a baskírok, bolgárok és kazarok népéről s országáról, ügy a mint ezek a későbbi Jakut-nak (meghalt 1229-ben) nagy geographiai szótárában maradtak fen számunkra több czikkbe fölvéve. *) Olv. Abel Re'musat : Recherches sur les langues tartares. Paris, 1820. I. 316. 1. Továbbá a Journal Asiatique, 1864. VI. Série, III. 332. 1.