Századok – 1903

Értekezések - TÓTH-SZABÓ PÁL: Magyarország a XV-ik század végén a pápai supplicatiók világánál. - III. közl. 219

238 tóth-bzabó pál. ismét ura perjelségének, mert itt épen nem állott a saját érdekében igazat nem mondani. Mi pedig kitűzött czélunkhoz képest épen erre az egyre helyezünk súlyt. A pápa Beriszló ügyének elbírálására a kalocsai érseket, továbbá a váczi és erdélyi püspököket rendelte, a tényleges vizsgálatot pedig ezek megbízásából Garai Briccius bácsi őrkanonok, a szépművészetek tudora teljesítette.1) Ha nem ismernők is a supplicatiót, máshonnan igazolhatnék állításunkat. Míg ugyanis az 1495 —1499 években, tehát fogsága idején, mikor Bálint viselte a perjeli méltóságot,2

) nevével nem találkozunk, addig a következő években az ország hivatalos főméltóságai között ismételten megtaláljuk. Ott van 1499-ben, mikor a Lengyelországgal kötött szerződést megerősítik,8

) ott 1505-ben, mikor a Rákoson ama nevezetes és következményeiben messze kiható törvényt hozzák, hogy a Jagelló-ház magvaszakadtával idegent többé a trónra, nem ültetnek.4

) Találkozunk vele 1507-ben, mikor II. Julius pápa Bakócz Tamás esztegomi, Frangepán György kalocsai érsekeket és Szathmári György pécsi püspököt bírákúl rendeli azon vád megvizsgálására,5) melyet egyes világiak támasztottak a perjel ellen, mintha egy bizonyos asszony meggyilkolásában része lett volna. 1511-ben már kellemesebb körülmények között találjuk. Háromezer aranyat ad kölcsön Herendi Miklósnak, a pécsi várban lévő, Ker. szent Jánosról czímzett társas káptalan prépostjának, oly feltétellel, hogy ez összeget köteles ugyanazon év Boldogasszony napjáig visszafizetni. Ha pedig erre Herendi képtelen volna, úgy a budai káptalan előtt tett vallomásában több névszerint megnevezett birtokát zálogúl köti le.°) Eddig szólnak értesüléseink Beriszló perjelről. 1512-ben már nincs életben. Mert midőn Ulászló ugyanezen év október hónapjában Tahi Jánost, épen Beriszló Bertalan végső rendelkezéséből — »ex certa et idtimaria testamentaria dispositione . . . Bartholomaei prioris Auranae« — a Herendi Miklóstól ') Katona id. m. XVIII. 181—185. a) Pray : Dissertatio historico-critica de prioratu Vranae. Viennae, 1773. 62. 1. *) Katona id. m. XVIII. 181 — 185. 1. *) Battyány : Leges eccl. I. 562. — Pray id. m. 57—61. — Katona id. m. XVIII.' 425. 5) A bullát a pápai levéltárból közli Koller id. m. V. 19. Téved Szalay (Magyarorsz. tört. III. 411. 97. jegyzet), midőn e bullára czélozva, azt a fentebbi supplicatióval hozza kapcsolatba, mert mind a kettőben más-más dologról van szó. '•) A budai káptalan oklevelét közli Koller id. m. V. 26.