Századok – 1903

Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: Az 1866-iki hadjárat és a magyar emigráczió 16

ÓVÁRY LIPÓT. AZ 1866-IKI HADJÁRAT ÉS A MAGYAR EMIGRÁCZIÓ. 17 magyarázataival és saját neve alatt való kiadására.1

) E nagyérdekű gyűjtemény, mely az egész világ sajtója figyelmét magára vonta, reánk nézve annál érdekesebb, mert a magyar emigrácziónak az 1866-iki eseményekben való részvételére nézve több. Kossuth irataiban nem foglalt ismeretlen adatot tartalmaz, a mit ismertetni s részben helyreigazítani hazánk újkori története érdekében szükségesnek tartottam. Az a terv, hogy Itália Magyarországgal egyesülten indítsa meg függetlenségi harczát Ausztria ellen, már 1859-ben Cavournak. sőt Napoleon császárnak is kedvencz eszméje volt. E tervet tudvalevőleg a villafrancai béke hiúsította meg. A Cavour, Napoleon és Kossuth közt akkor létrejött megállapodásokra nézve Chialának egy másik »Politiea segreta di Napoleone III. e di Cavour in Italia ed in Ungheria« czím alatt 1895-ben megjelent munkája sok érdekes adatot tartalmaz. Chiala jelen munkájában is megemlékezik ez előzményekről, idézvén a többi közt Vimercati gróf párisi olasz követnek 1861 április 1-én kelt s egy benső barátjához, Castellini Michelangelohoz intézett leveléből a következő sorokat : »Klapka visszatért Párisba, nagy reményekkel és sok tettvágygyal. 0 és Nino Bixio ajánlatot tettek Gavournak két hadosztály szervezésére, melyeknek tiszti kerete volt garibaldianus tisztekkel volna betöltendő. E két hadosztály vezénylete Cialdini tábornokra bízatnék s czélja a Magyarországba való betörésre szánt önkénvtesek katonai kiképzése és fegyelmezése.« Cavour halála után Ricasoli báró és Minghetti gróf is folytonos összeköttetésben állottak a magyar emigráczió vezérfértiaival, s 1863- 1864-ben Viktor Emánuel egész komolyan foglalkozott egy Ausztria elleni hadjárat tervével, melyet Garibaldi magyarországi expeditiójával szándékozott megindítani. »De tábornokaim vallotta be később Viktor Emánuel — mind ellenezték e tervemet.« Kossuth maga a villafrancai békekötés, de különösen neje s leánya halála után visszavonult a politikai térről, Lamarmora tábornok pedig, alig hogy a kormány vezetését átvette, megszűntetett minden érintkezést a magyar emigráczióval. Az 1860-ban alakított magyar légió azonban Viktor Emánuel határozott akaratára meghagyatott már azért is, mert az akkor borzasztóan elharapódzott brigantaggio ellen kitűnő szolgálatokat tett, és Lamarmora hiába sürgette a királynál annak feloszlatását. ') Luigi Chiala : Ancora un po' più di luce sugli eventi politici e militari dell' anno 1866. Firenze, 1902. SZÁZADOK. 1903. I. FŐZET. 2